3 éves volt a blog!

Sziasztok! 

Elég nehéz nekiállni ennek a bejegyzésnek. Minimum egy éve hanyagolom már ezt a blogot, ha nem több, amit nagyon sajnálok, hiszen annyian vannak még, akik várnak a véleményemre. Még év elején próbáltam visszarázódni, mivel az volt a tervem, hogy a harmadik szülinapon bezárom a blogot. Hát ez sem jött össze. A sok ígérgetésre már biztosan ráuntatok, de annak az 53 csodálatos embernek, akik még nem iratkoztak le, külön köszönet jár, és azoknak is, akik időnként feljárnak a blogra! Köszönöm, tényleg! ♥ Egykor nagyon sokat jelentett ez az oldal, éppen ezért szeretném a maradék blogról megírni a véleményemet, hogy ne csak bezárjam a STTIVU-t, hanem legyen is rendesen vége. Tudom, elég lehangoló bejegyzés, tekintve, hogy szülinap szó van a címben, de úgyis 18-án volt évforduló. 

A lényeg, hogy nagyon sajnálom, amiért ilyen mélyrepülésben lezuhant a blog iránti szeretetem, talán eleinte azt a három naponta, meg hetente bejegyzést nem kellett volna, nem is értem, hogy volt rá kedvem és energiám. Ééés ismét itt van a negatív énem, bocsánat. Tehát azt szeretném kihozni ebből az egészből, hogy lassan ugyan, de szeretnék újra nekiállni a blogoknak, elolvasni és véleményezni őket. Nem tudom, hogy egy végeztével rögtön kiteszem-e, esetleg több után, vagy csak a legeslegvégén kezdem el. Igen, csúnyán hangzik, de ha már ennyit vártatok, az az idő nem oszt, nem szoroz. De ha év végére nem is, a következő szülinapig teljesen lezárom ezt a blogot. 

Köszönöm, ha itt voltál és elolvastad ezt a bejegyzést! ♥

77. kritika - Kávészünet

Sziasztok!
Hát, majdnem négy hónap után csak sikerült hozni egy újabb kritikát. Tudom, hogy már sokat ígérgettem, de most már tényleg ha törik, ha szakad, haladni fogok a kérésekkel! 

Előszó

Ami legelőször megfogott, az a fejléc volt. Én oda vagyok az egyszerű dolgokért, és őszintén szólva mindig is jobban kedveltem az egyszerű, letisztult designokat. De mindegy is a külcsín, mert amint elkezdi az ember a történeteket, már el is felejti a szép kis csomagolást.

The Tea Break Award, avagy A teaszünet díj

Sziasztok!

Gondoltam, ha már tegnap bejelentettem a "nagy" visszatérésemet, nem húzom sokat az időt, és hozok is egy bejegyzést.

Előszó

Mostanában nagyon elhanyagoltam a blogot, ezért is lepett meg, amikor megláttam Vivi üzenetét, illetve Zsazsi oldalán a nevemet. Itt is szeretném megköszönni, mert nagyon hálás vagyok, hogy ennek ellenére mégis gondoltatok rám! ♥ És tudom, már régen ki kellett volna tennem ezt a bejegyzést, főleg, mivel még aznap elkészült mind a két bejegyzés, amint megláttam, hogy érintett vagyok. De, egyszerűen muszáj volt kivonnom magam a forgalomból. Szóval elnézést, és köszönöm!

Új év, új én? - Sometimes the truth is very ugly módra

Sziasztok! :)

Őszintén szólva fogalmam sincs, hogyan kezdjem ezt a bejegyzést. Az elején még annyira lelkes voltam, hogy rengeteg blogot, történetet, embert ismerhetek meg. Aztán ahogy telt az idő, ez alább hagyott, és nem tudom, kinek tűnt fel és kinek nem, de inkább már csak kötelességből csináltam, mintsem élvezetből. Egy ideig még folytattam, de lássuk be, ez nem volt fair azzal szemben, aki megkapta a 'kritikát'. És igen, tény, az sem fair, hogy egy szó nélkül fogtam magam, eltűntem, és még annyit sem mondtam, bú vagy bá. Tudom, hogy nem mentség annak, aki várja a véleményemet, de tényleg szükségem volt egy szünetre. Úgyhogy a blog felé se szagoltam, időnként fellátogattam, hogy történt-e változás, ha írtak, reagáltam, de ennyi. Szerintem az összes blogot, amit követek, tegnap néztem meg úgy két hónap után először. És tudom, tudom, nem sok embert érdekel, mert a lényeg az, hogy most akkor csinálom-e a 'dolgom', vagy sem, de szerintem jót tett ez a pihenő, mivel végre el akartam olvasni a soron következő blogot, nem csak megnyitottam, mert muszáj haladni.

Szóval sajnálom, hogy eltűntem, és semmivel nem foglalkoztam, de most visszatértem. És köszönöm azoknak, akik gondoltak rám ezalatt az idő alatt is! 

Peetagey

Ui.: Sikerekben gazdag új évet kívánok mindenkinek! ♥

Születésnap #2

Te jó ég, felfogtátok, hogy nekem majdnem egy hónappal később esett le, hogy a blog már két éves??

Azt hiszem, most egy kis sokk ért. 

Oké, huh, először is, sziasztok!

Egyáltalán nem találtam ki semmit, és az adatokkal sem szeretnék traktálni senkit. Egyszerűen hálás vagyok, amiért elviseltek, és ilyen hosszú ideje kibírjátok a baromságaimat! Igen, igen, pocsék egy szülinapos bejegyzés, de nem is tudom... Szeretem ezt a blogot, tervezem is a folytatást, de már nem vagyok annyira odaérte. Már nem akarok mindenféle játékot rendezni, vagy versenyt, mert úgysem lesz normális nyeremény, így meg nem is jelentkeztek annyian. És mivel a kreativitásom jelenleg ennyiben merül ki, nem is húzom tovább az időt! 

Két év, huszonnégy nap.

Százkilencvenöt bejegyzés.

Hetvenhat kritika.

Huszonnyolc Ti választottátok.

Több mint negyvenezer kattintás. 

Köszönöm, ha bármelyikhez is hozzájárultatok! ♥

Szeretettel,

Peetagey

76. kritika - Femmy Struck

Sziasztok! :)
Az a helyzet, hogy én már hétfő óta készülök erre a bejegyzésre. Csak épp arra nem számítottam, hogy amikor szeptember elsején közölték, ez egy kemény év lesz, az azt takarta, hogy mindennap mindenki ad fel házit, ja és amúgy kezdjük el rögtön a tételeket. Azért tizedikbe volt egy kis idő felkészülni, idén viszont rögtön teperni kezdtünk. Szóval Femmy, itt is sajnálom, hogy abból a hétfőből vasárnap lett! Mentségemre szóljon, a tételek egynegyede elkészült ezen a héten!

Előszó

Őszintén szólva, nem tudtam, hogy mire számítsak. Egy Femmy Struck nevű lány egy Femmy Struck nevű blogról kér kritikát. Eleinte azt hittem, valami személyes blog lesz, aztán amikor körülnéztem az oldalon, akkor jöttem rá, hogy van történet is, meg értékelés is, illetve cikkek is, szóval lényegében egy mindenes blognak mondanám. Az értékelés során vedd figyelembe, az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az a Hol vannak a részek? volt!

75. kritika - Resta con me - Maradj velem

Bonjour!
Visszatértem, és ugyan jó nagy kihagyás után, de meghoztam a következő értékelést. Ugyan a másik blogon már említettem, itt is elmondanám, hogy hamarosan jön a suli, ami nekem a végzős évem. Szóval valószínűleg rendszertelenül jönnek a bejegyzések, mert bármennyire is szeretem ezt csinálni, az érettségi mégiscsak fontosabb...

Előszó

Őszintén szólva, nagyon megszenvedtem ezzel a történettel. Ritkán van olyan, hogy a főszereplő teljesen unszimpatikus, de itt... Te jó ég, én próbálkoztam megkedvelni, tényleg! De egyszerűen nem ment... Az értékelés során vedd figyelembe, az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az az utolsó, tehát a 3/39 Örömhír volt!

Gyors értesítő

Sziasztok!

Tudom, hogy elég régen volt bejegyzés, amit sajnálok. Igyekszem a kritikákkal, és nem tudom, hogyan fogok haladni, de a nyár vége előtt szeretnék minimum kettőt kitenni még. Most 18 és 25 között nyaralok, ami azt jelenti, hogy biztosan nem érkezik újabb kritika, viszont olvasni továbbra is fogok. Lehet, hogy több embernek is megy majd kérdés, ezt nem tudom előre megmondani, meglátjuk, mennyi időm lesz. A nyaralás előttig biztosan nem lesz kritika, mert még dolgozok is, és kétlem, hogy be tudnám fejezni a soron következő történetet. Viszont utána amint tudom, megírom az értékelést!

A Ti választottátok bejegyzések továbbra is szünetelnek, gondolkodom még témákon, aztán ha összegyűlt egy adag, akkor megcsinálom a kérdőíveket, nem sokkal később pedig újra lehet szavazni, melyik kerüljön ki. 

Remélem, minden fontos dolgot elmondtam,

Peetagey 

74. kritika - Sors

Sziasztok!
Igazándiból már tegnap hozni akartam a kritikát, csak aztán nem tudtam befejezni... Pedig még kérdőíveket is akartam gyártani, de sebaj, remélhetőleg ma nem jön közbe semmi! :3

Előszó

Azt kell mondjam, kezdek hozzászokni a One Directionös történetekhez. Ez már a negyedik blog, ami a fiúkról szól, és a harmadik ami Larrys. Kezdem azt hinni, hogy a rajongók őket shippelik a legjobban a bandából, ami nekem tök fura, de mindegy, ebbe most nem mennék bele. :D Az értékelés során vedd figyelembe, az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az az Ott állt Ő novella volt!

73. kritika - Expressis verbis - Félreérthetetlenül

Bonjour!
Tudom, pofátlanság volt, hogy ilyen sokáig várattalak titeket, nem törődve a határidőkkel. Még mindig nem sikerült ebbe visszarázódnom, elnézést!

Előszó

Őszintén szólva teljesen abban a hitben voltam, hogy ezen a blogon novellák vannak. Szóval meglepetésként ért, hogy amikor elkezdtem a második bejegyzést, ugyanaz a sztori folytatódott. Az értékelés során vedd figyelembe, az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az a Belefér volt!

72. kritika - Országok viadala

Bonjour!
Elértük az 53 (!) feliratkozót, ami csodálatos, nagyon szépen köszönöm! Ennek örömére úgy gondoltam, ideje ismét cikk témákon gondolkodni, hogy ismét legyenek Ti választottátok bejegyzések. A megtekintések alapján szerettétek őket, és nekem is hiányoznak. Szóval ha van valami ötletetek, hogy miről írjak, akkor írjátok meg bátran, én is gondolkozom! ;)

Előszó

Az a nagy helyzet, hogy az esti időjárás miatt megint hol van, hol nincs net, tovább viszont nem szeretném húzni az időt. Szóval jelenleg ezeket a sorokat is Worbe írom, és csak remélni tudom, hogy ha lesz net, nem kell az egészet újra legépelnem, csak mert megint szétcsúszik a szöveg. Igen, ezért nem szeretek itt írni. Sajnos a betűtípus most mindenhol Times New Roman, elnézést a váltásért, de ha bemásolom a szöveget, mindig ez van. Ha változtatni akarok bármin is, akkor a betűmérettel lesz gond, szóval inkább hagyom most így. A legtöbb, amit tehettem, hogy egységessé tettem, amit csak tudtam. Az értékelés során vedd figyelembe, az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az az Epilógus - "Én támogatlak, senor" volt!