26. kritika - Csillaghullás

Bonjour!

Ééés ismét egy novellás, verses, mindenes blog, ami azt hiszem az eddigi leghosszabb bejegyzésem! Ha egy szóval kéne jellemeznem a blogot, akkor egy szó jut eszembe: álmatlanság. De ezt mindjárt kifejtem bővebben! Köszönöm, hogy ennyiszer jöttök az oldalra, illetve a feliratkozásokat. ♥

Előszó

Már régóta nincs időm arra, hogy egy bejegyzéssel előre haladjak, és megírjam jóval korábban, de ez fel is tűnhetett az előszó utolsó mondatából, hiszen sosincs ott, hogy azóta felkerült az ikszedik rész. Szóval a szóra visszatérve; egy őrült nagy hajtás volt ez a pár nap, és konkrétan fél egyig is képes voltam fennmaradni, a siker érdekében, ami most a kritika időben kirakása volt. Az értékelés során vedd figyelembe, hogy az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az a Váratlan#25 volt!

Fejléc

Mivel nincs fent fejléc, ezért ez az értékelés értelem szerűen elmarad. Ilyen már egyszer előfordult, de ha netán tán lenne új olvasóm, akinek fogalma sincs miért nem nullázom le kapásból, annak jön a magyarázat is. Ha nincs kép, akkor nem érdemel kevesebb pontot senki, hiszen nincs is mit nézni. Így hülyeség lenne beleszámítani a megkapható pontokba. Ezt még a blog nyitásának elején döntöttem el, mert vannak, akik az össz pontszám alapján ítélik az adott blogot jónak, avagy rossznak, akár alaptalanul. Olyan, mintha eleve mínuszba indulna az ember. Ezért nincs nálam összesítés, csak részlegenként az elérhető pont. Na, nem untatlak titeket, a lényeget már leírtam!

Értékelés

Design

Utálom, hogy nincs mobil verzió! Bocsánat, de ez már az olvasástól kezdve bennem volt, és szinte viszketett a kezem, amíg nem írhattam ki magamból. Általában telefonról szoktam elolvasni a blogokat, így a géphez leülve már csak be kell gépelnem a mondandóm és nem állok meg folyton, hogy közbe csináljam. Azonban ennél a blognál nincs telefonos nézet, így sokkal lassabban jutottam el a blog elejére, hogy belekezdhessek a történetbe. Ebből adódik a másik nagy halálom: a háttér. Eleinte én is imádtam, amikor átlátszó volt a lap, aztán elkezdtem visszaolvasni a régi blogomat, és szörnyülködtem, hogy milyen pocsék így olvasni. Na, onnantól kezdve megfogadtam, soha többet átlátszó lap, ha pedig olyan bloggal találkozom, ahol ugyanilyen van, akkor mindig javaslom, ne használja senki úgy. Szóval ez is egy ilyen alkalom lenne, csak a sok rizsámtól szinte nem is látni, szóval leálltam! Bár a lap 'megszilárdításával' a háttér már nem zavarna olvasás közbe, mégis szebbé tehetjük a blogon. Ehhez kéne egy másik hátteret választani, aminek nagyobb a mérete, bár én amondó vagyok, hogy ez, illetve a fejléc semmit nem ér, inkább a történet mutatja meg milyen is az író. A cím alatt lévő idézetet én vagy teljesen eltüntetném, vagy csak áttenném az oldalsávba amolyan kedvcsinálónak, hogy letisztultabb legyen az oldal. A blog szélességét egy kicsit csökkenteném, így szebb formája lesz a sztoriknak, nem nyúlik annyira szét. A könnyebben olvashatóság miatt mindenképp megváltoztatnám az oldal szövegét, csak a címeket tenném díszessé, ha fogalmazhatok így. Elég zavaró, hogy a blog nyitásáig vissza kell menni a 'Régebbi bejegyzések'-kel, így az 'Oldalak' menüt én teljesen átalakítanám. Az olvasónak is sokkal kellemesebb -jesszusom, a mai fogalmazásaim valami csodálatosak!, szóval én egy történetnek egy oldalt adnék. Fel lennének ott sorolva a fejezetek -amiket egyébként nagyon hiányoltam-, illetve ott lenne az összes hozzá kapcsolódó különkiadás, könyvborító, trailer, szereplők, ami csak van. Na, akkor jönnek az oldalak, amiket nem én akarok betenni, mert elnyomom szegény Bettit! A 'Váratlan (főszereplők)', 'Felejthetetlen nyár (főszereplők)', 'Sky Wondervood (főszereplők)', illetve az 'Egy nap, majd talán... (főszereplők)'-nél mindenhol fel vannak sorolva az emberkék, de nem akárhogy. Nagyon tetszik, hogy az első mindig a főszereplőnk -de sokszor volt már ma ez a szó!-, akinél egyes szám első személybe van a leírás, a többi karakternél pedig mintha ő mutatná be az embereket. A külön kis 'videókat' is imádom, így megtudjuk, hogyan képzeljük el a karaktereket; valahogy sokkal jobban illik ehhez a bloghoz ez a megoldás. Aztán van három része a menünek -Váratlan, Felejthetetlen nyár, Egy nap, majd talán...-, ahol trailerek vannak, csak úgy, mint a 'Váratlan, karácsonyi előzetes'-nél. A 'Váratlan, karácsonyi különkiadás'-nál pedig rögtön a történetre ugrunk. Ezen kívül ott van a 'Versenyeredményeim' és a 'Blogverseny' van csak ott, ehhez nincs hozzáfűzni valóm. Viszont ezek után azt hiszem mindenkinek világos, miért javasoltam, hogy egy történetnek egy oldala legyen, ahol minden ott van, így sokkal áttekinthetőbb! A következő az archívum, amit én lejjebb tennék, mert így túl hosszúra nyúlik a felsorolás. A csevegőt pedig tolnám is feljebb, hiszen sokkal fontosabb, mint az előzmények, illetve a színén is módosítanék. Ha viszont ragaszkodunk az átlátszó háttérhez, érdemes a chat-et szintén ilyenre csinálni. Én amúgy is mindig kód nélkül hagyom a megfelelő helyeket, így nem kell szórakozni, hogy passzoljon a háttérszínhez. A 'Videók'-at szintén az adott történet oldalára tenném, és mivel youtube-ra is fel van töltve, akkor könnyebben be tudjuk csatolni. A borítókat szintén oda tenném, hogy egységesen meg legyen minden. Az 'Ismertető'-t én feljebb tenném, alig vettem észre, ami zavaró, ha valamilyen infóra vagyunk kíváncsiak. A linkek csak úgy ki vannak rakva, én hozzárendelném őket egy-egy szóhoz, így sokkal szebb. A következő modult az információkhoz tettem volna, hiszen ahhoz tartozik a két link. A 'Rendszeres olvasók'-at is feljebb tenném, ez is a fontosabb modulok közé tartozik. A közvélemény-kutatásokhoz nincs hozzáfűznivalóm, ahogyan a 'Kiemelt bejegyzés'-hez és a kampányhoz sincs. A díjnak én létrehoznék egy oldalt, ha több van, akkor főleg jó ötlet ez, a kitöltése is könnyebb így. Az 'Olvasói munkák' egy nagyon kedves gesztus, aminek szintén csinálnék egy oldalt. Mivel van 'Blogverseny' menüpont, ezért ide tenném az alsó két képet. A Google+-os modul ritka, de akkor mindenképp az oldalsávba tenném, talán a feliratkozóhoz közel. Nagy bajban vagyok, mert egyszerűen fogalmam sem volt, mennyi pontot adjak erre, ezt pár napig emésztgettem.

Értékelés: 5/2.5,

Trailer

Mint tudjátok, nem bírom a történetes videókat, ez a blog azonban tele van vele, szóval muszáj volt egy külön 'részleget' létrehoznom nekik. Itt is külön pontozok, hisz mindig bele szoktam őket kalkulálni a design-be, itt viszont azt hiszem így célszerűbb! Mivel nem tudtam megegyezni magammal, hogy hány pontot lehessen elérni, ezért a videók száma határozza meg. Itt van 0.25, illetve 0.75 pont is!

• Egy nap, majd talán...: Bár a zene és a képek, gifek együtt visszaadják a történet pörgősségét, én még sem vagyok megelégedve vele. Magáról a sztoriról semmit nem tudunk meg, csak néhány szereplő neve bukkan fel, illetve hogyan is néznek ki. Kicsit azt is érintjük, hogy Jenny, na meg Louis kapcsolatáról lesz szó. Nem mellesleg a videó négy perces alapból, a youtube azonban még hét percig tovább fut a sötét kép. (0.25pont)
• Felejthetetlen nyár: Az elején arra tippeltem, hogy a videó végére még jobban fog idegesíteni a zene, de meglepetésemre megtetszett és a történethez is remekül passzolt. Itt már van néhány információ morzsa a sztoriról, de még mindig csak a szereplők bemutatásának tűnik ez nekem. (0.25pont)
• Váratlan: Az Adam szám tökéletes volt, a pörgősége a videót, ezáltal pedig a történetet is azzá tette. Szintén ugyan az a problémám, mint az előzőekben, csak egy kisfilm a karakterekről. (0.25pont)
• Váratlan, karácsonyi különkiadás: Ez a videó viszont azt hozta, amit eddig vártam! A zene és a képek, kis videók passzoltak egymáshoz, illetve végre megtudjuk már magába a trailer-be, hogy miről fog szólni nagyjából a történet! (1pont)

Értékelés: 4/1.75

Történet

Mivel több történet is van, ezért külön venném a folytatódásos sztorikat a... a novelláktól, igen, azt hiszem ez a megfelelő szó. Kicsit nehéz volt ezt összehozni, ugyanis nem találtam meg egybe a részeket, az elejétől haladtam. Szóval elővettem egy kis füzetecskét, és amikor jött egy történet, lefirkantottam a címet, utána pedig szorgosan jegyzeteltem, ha valami említésre méltót találtam. Igen, tudom, ez baromi bunkóra sikeredett hangulatjel nélkül, de én akkor sem fogom használni a nyavalyás smiley-kat bejegyzésben! Jaj, igen, a különkiadásoknak is szánok egy részleget!

Egy részes

• Booker: A történet szerint a két főszereplő Spanyolországba utazhat, amely a lány nyereménye volt. Bár apró részletnek tűnik, én mégis kíváncsi vagyok, hogyan jött ez a lehetőség, hogy teljes legyen a sztori. A pár egyébként nagyon aranyosan viselkedik benne, de annyira nem kötött le ez a novella.
• Egyetlen: Nekem nem tiszta, hogy uszodába, esetleg strandon játszódik a történet, de teljesen lényegtelen kis részlet ez. A kissé fiús Brea éppen a vízbe ugrana, mikor Will tahó módjára sértegetni kezdi külseje miatt. A lány bár sebzetten, mégis azt mondja, hogy nem érdekli, aztán ugrik. Ami nagyon megtetszett ebbe a sztoriba, hogy miután a lány kiúszott és levette azt az idióta úszósapkát, a fiúnak leesett, hogy egy eléggé szép lány Brea, csak a 'régi' stílusú fürdőruhától és sapkától ez nem látszott.
• Emlék: Az egy részes történetek közül szerintem ez volt az egyik legnagyobb meglepetés. Az elején kicsit értetlenkedtem, túl gyorsan jöttek az információk ahhoz, hogy azonnal fel tudja fogni az ember. Aztán a két karakter közti feszültség, és Lee Won dühe egyszerre érthetővé vált egyetlen mondat miatt. A lány nevét, ha jól emlékszem, nem kaptuk meg, azonban a srác anyjáét igen. Elena magyarázza el a lánynak, hogy a szakításuk, illetve a csaj családjának Franciaországba való utazása után műtötték a fiú kezét, így többet nem gitározhat. Nem gondoltam volna, hogy ez a kis történet ennyire meg fog tetszeni, de így van.
• Félreértett tévedés: Nagy kedvenc volt! A lány nevét nem tudjuk meg, azonban a fiúét, Ron-ét igen. Az említett srác nem akarta kiengedni főszereplőnket a röplabda meccsre, mert ezzel tönkretette volna magát. Erre a lány kiakad, Ron leállítja, és bevallja, szereti, a lány szintén, és happy end. Nem tűnik nagy számnak, mégis nagyon jó!
• Jeremiah: Bár csak egy rész van fent, már kíváncsi vagyok a folytatásra, és alig várom, hogy azt is olvashassam. A Jeremiah és Paislee lekésték a vonatot a lány miatt, a fiú pedig egy mentőakciót szervez konkrétan, hiszen az a vonat az osztálykirándulás helyszíne felé robogott nélkülük. Jesszusom, ezt a fogalmazást!
• Kalandvágy: Kicsit furcsa volt nekem ez a történet, hiszen Quinten érzései, gondolatai nem igazán jelennek meg, így Cam iránt kialakult hirtelen vonzódása is értelmetlennek tűnik nekem. A Cam ráadásul több név rövidítése is lehet, nekem például a Cameron vagy a Camille is eszembe jutott. A srácnak azonban rögtön a valódi és egyben elég ismeretlen, ritka név ugrott be, ami szintén elég érdekes volt nekem. Mindez mellett azonban tetszett, hogy legalább vele szemben normális a Quinten.
• Karácsony: Két testvér beszélgetéséről szól ez a rövid kis történet. Igazából csak egy helyesírási hiba volt benne, illetve az 'Aw' helyett talán az 'Aa' vagy 'Ah' lenne helyes, de ez igazából részletkérdés.
• Naplemente: Magában a sztoriban négy karakter van, két fiú, illetve két lány karakter. Stephanie és Ash -ha jól emlékszem-, a napfelkeltét akarják megnézni, ez azonban nem egyezik a címmel. Jack és Spencer pedig készségesen mennek, leülnek, majd együtt teljesítik Ash furcsa ötletét. Ez a történet talán azért is tetszett meg, mert a szereplők a gondtalan életükkel ráérnek csak úgy beleugrani a kitalált tervekbe.
• Tengerpart: Kicsit sablonos az alapötlet, hiszen a parton éppen eleső lányt a hős megmenti a biztos összetöréstől. Ennek ellenére tetszett, hogy viccekkel elterelődik erről a figyelem, a végére pedig fel sem tűnik, ez az aprócska tény. Elég bizarr, hogy Isaiah pont orvos, és egészen véletlenül tud segíteni Emma-nak. Ha kicsit felcserélem szerintetek a sorrendet, azért bocsánat, de itt abc sorrendben vannak a történetek, én pedig a blog elejétől indultam, így aszerint írtam itt is az értékeléseket. Bár még nem volt a Vonatkaland 'kritikája', mégis azt kell írnom, hogy a bérgyilkosos vicc már megint felbukkant ebben a történetben, hiszen ott már olvashattuk.
• Vonatkaland: A címhez híven a történet a vonaton játszódik, ahol egy lány, illetve egy fiú párbeszédét olvashatjuk. Igazából nincs nagy történés benne, már bocsánat a fogalmazásáért, mégis megtetszett. Azért találtam benne egy két hibát, mint például a meg kell, amit külön írunk és nem egybe. Ha pedig egy mondatot írunk és kötőjellel folytatjuk, hogy azt már nem mondja ki hangosan, akkor utána az első betűre figyeljünk. Ha a kötőjel előtt pont vagy hasonló van, akkor naggyal kezdünk, ellenkező esetben kicsivel. 
• West: Ez az egyik kedvencemmé vált! Bár csak két egyetemista -Corey West és Rhea North- véletlen beszélgetése, mégis sorsszerűnek tűnik az ő szemükben a találkozás. A vége különösen tetszik, szerintem nincs jobb lezárás a nevük poénjának elütésénél. Ezt a nagyon értelmes mondatot komolyan fel kéne írnom!

Több részes

• Brookly: Ez az a semleges történet számomra, hiszen kevés rész van fent, így nem tudtam megszeretni. Ennek ellenére pontosan tudom, hogy szeretni fogom, mert Brooklyn és Aaron története egy suliban játszódik, és eddig csak az első nap akadályairól olvashatunk. Az akadályt pedig szó szerint kell érteni, mert a falmászástól kezdve minden van!
• Egy nap, majd talán...: Mindenek előtt a címmel kezdenék, ami számomra nagyon érdekes volt. Először bele akartam kötni, hogy oda nem kell vessző, de rájöttem, hogy felesleges. Ugyanis ez kis vessző eléri, hogy az olvasó agya elkezdjen pörögni, és új szemszögből tekintsen a címre, ezáltal új értelmet adva annak. Itt jött először elő, hogy a káromkodásnál kicsillagozta Betti a szót, ami elég hülyén néz ki. Emellett pedig felesleges! Ha beletesszük, akkor sose próbáljuk 'eltüntetni', hagyjuk, ahogy van. A történet egyébként majdhogy nem csak bulikban játszódik, vagy valamelyik karakter lakásában józanodnak utána. Tetszik, hogy Louis és Lola mostohatesók, ez több kiaknázandó lehetőséget ad a sztorinak. Jenny, illetve az előbb említett lány legjobb barátnők annak ellenére, hogy Lola már Lengyelországban van, és az az őrült csaj képes elküldeni Jen-t kémkedni az ex pasijához. Louis és Jenna kapcsolata eléggé bizonytalan, a veled-akarok-lenni-de-mégsem-fog-ez-menni-féle. Huh, nem is tudom, mit írhatnék még erről, szerintem folytatom a többivel.
• Éjfél: Ez az egyetlen történet, ami eltér a többitől műfajban. A démonos sztorit a négy elem erejével dobta fel Betti, és megmondom őszintén, az elején annyira nem tetszett, mostanra azonban kezdem megszeretni. Ren és Wave múltja elég sötét és nyomasztó, ebben pedig közrejátszik a fiú lelépése is. Most azonban visszatért, és folyton folyvást próbál segíteni a lánynak. Elyas egy szerethető karakter, akit nem érdekel apja tilalma és boldog, amiért bátyja hazatért. Egy kicsit megkavarodtam, amikor belekezdtem a történetbe. Az elejétől haladtam ugyebár, és nagyon korán szerepelt már az Éjfél, aztán jött megint, már '#' jelet is kapott, emellett pedig egy teljesen más történetet!
• Felejthetetlen nyár: Ha valaki megkérdezi, melyik történetet ajánlanám a blogról, azonnal rávágnak ennek a címét!
• Kirándulás: Két történet, ugyan azzal a címmel. Ha röviden kéne fogalmaznom, ezt írnám. Mindkettő egy erdőben játszódik, osztálykiránduláson vannak. Az első kicsit zavaros nekem, arról nem is írnék, de a másikról igen. A párocska, Gabe, illetve Keegs elég nehezen viselik az erdőben 'nyaralást'. A maguk módján egyébként nagyon aranyosak együtt, Gabe pedig egy perverz, mégis kedves srác. Nagyon még nem volt esemény, így nem nagyon tudok mit írni.
• Rád találni: A top történetek között van ez is! Cade egy híresség volt, most azonban haza kellett utaznia pályájának végén. Apja újra verni kezdte, az egész család utálatát kell tűrnie. Aztán hipp-hopp megváltozik az élete, mikor a suliba egy stréber helyett egy kemény csajt kap segítőnek, hogy a lány megkapja büntetését. Kicsit furcsa volt, hogy nap végén a lánynál alszik Cade, de a szörfözős jelentet már várom, amit a második rész vége ígér!
• Sky Wondervood: Az egyik, amit azonnal megimádtam! Az új csaj a suliban ötletet feldobta Betti egy kis csavarral, miszerint Sky egy menő énekes. Tetszik, hogy mindenkivel próbál kedves lenni a karriere érdekében, ennek ellenére tisztán látszik a távolságtartása. Nagyon jó ötlet volt megjeleníteni az álszent kis rajongókat, az utálkozó, mégis seggnyaló menőket, illetve az igenis tahó, de akkor is őszinte barátokat. Reid-et és Heath-t azonnal megkedveli az ember, csak úgy, mint a sztorit!
• Újra itt: Ez az egyik olyan történet, ami fokozatos kezd a kedvenceim közé tartozni. Avery hazajött Franciaországba, és a nagyszüleihez költözött, gyerekkori barátai közül pedig csak Beau tud erről. Az első pár részben derül ki mindez, és a sztori egy kicsit furcsa itt. Chase megpróbálja a fogadás miatt a lány számát is megszerezni, de sem akkor, sem mikor visszament a valódi számáért nem ismerte fel, ami lássuk be, egy csöppet érdekes. Ha valóban éveken keresztül ismerték egymást, illetve ha még változott is az arca, akkor is fel kellett volna ismernie a lányt. De ezen kívül nagyon tetszik a történet lazasága, na meg a benne lévő komolyabb szál. Avery és James szenvedése az első pillanattól kezdve látványos, mégis a kettejük barátsága továbbra is fenn áll a maga furcsa módján.
• Valóság: Szintén kedvenc! A történet főszereplői egy vak fiú, Aiden és egy véletlen miatt neki segítséget nyújtó Aubry. Különösen tetszik a találkozásuk, mikor is a fiú nem szállt le, a lány pedig hazakísérte. Onnantól kezdve minden alkalommal együtt mentek, a maguk tragédiája pedig összekovácsolta őket. A lány, aki elvesztette a nővérét, illetve az iskola menőmanója, aki egy motor baleset miatt nem lát. Így azt mondaná az ember, nem nagy szám, de olvasás után megváltozik a véleménye mindenkinek!
• Változás: Na, ez az a történet, amitől hülyét kaptam! Sam, illetve legjobb haverjának exe van a főszerepben, és sokszor annyira értelmetlen beszélgetést folytattak, hogy a falat akartam kaparni. Persze nem mondom, hogy nem érdemes belevágni, hiszen ez csak az én véleményem, másnak lehet, hogy tetszeni fog.
• Váratlan: A leghosszabb és egyik kedvenc történetem ez volt. Először értetlenül ültem, hogy miért nem találom a 15-22-ig lévő bejegyzéseket, és amikor leesett, hogy ez nyolc bejegyzést jelent, a Karácsonyiak száma pedig pontosan ennyi, röhögnöm kellett a felismeréstől. Kicsit furcsa, hogy így van a számozás, talán a különkiadásoknál a tizenötös számtól kellett volna folytatni, hogy ne legyen ilyen zavaros. A történetre visszatérve; ennek középpontjában Royce, Zay, Keaton és Wyatt áll, akik a maguk személyiségével és barátságával, néha egymás iránti érzelmeikkel dobják fel a sztorit. Nem is tudom, mit írjak, ezeknél a bejegyzéseknél szeretném, ha minden meglepetés lenne számotokra, ha már a többinél mindig elmondtam az eseményeket. Betti! Kérlek, hozd vissza Thomast és George-ot, mert imádom azt a két pasit és a Royce-szal való párbeszédeiket! :D

Különkiadás

• Váratlan: Eléggé tartottam ezektől a bejegyzésektől, hiszen nem tudtam mit várjak a folytatásos különkiadásoktól. Meglepetésemre azonban nagyon megszerettem ezeket is, és a nyolcaik, egyben utolsó ilyen rész után elégedettem kezdtem megírni a bejegyzés ezen részéhez tartozó kis jegyzetem utolsó pontját. Inkább Keaton és Royce kerül középpontba, amikor kettesben maradnak, ezután pedig érdekesen alakultak az események.

Összegzés

A legtöbb hiba a kimondott kötőjel történetnél való nagy, avagy kis betűvel volt, és helyesírási hibák is elég rendesen becsúsztak. A külföldi neveknél sem volt kötőjel, ha ragot tett hozzá az író, illetve néha nem jól használta azt, például Louisval. Ezen kívül azt hiszem nincsen gyakran visszatérő hiba. A néha felbukkanó visszaemlékezések színesebbé teszik a történeteket, ezek nagyon tetszettek. A bejegyzések hosszát ugyan növelném egy kicsit, de ebbe nem igazán szólhat bele az ember. Ha érdekel a blog, megéri benézni.

Értékelés: 10/8

Ha egy zenével akarnám jellemezni a történetet blogot...

Miért pont ez? Mert egy történethez sem akartam külön választani, ez pedig az összeshez illik a sajátos stílusa miatt.

Interjú Kollár Bettivel

Miért pont ilyen oldalt hoztál létre?

"Nos, mindig is szerettem írni, de sosem gondoltam rá, hogy esetleg ezt megoszthatnám a világgal. Aztán a barátnőm és én indítottunk egy közös blogot, és nem sokkal később feldobta az ötletet, hogy én is indíthatnék egy sajátot. Mivel egy rakat novellám, egy részes sztorim és hosszú történeteim is voltak, hát belevágtam, amolyan "miért ne?" alapon."

Mi dönti el, hogy éppen melyik történetet folytatod? Hány része lesz maximum egy történetnek?

"Igazából semmilyen szabály nincs, hogy éppen mit folytatok. Van körülbelül 4-5 történet, ami állandó jelleggel folytatódik (mivel ennél sokkal több sztori van, de azok csak egy vagy két részesek). Általában úgy szokott ez menni, hogy az olvasóim írnak facebookon, hogy mit szeretnének, és én igyekszem megvalósítani a kérésiket. Persze, nyilvánvalóan ihlet is kell egy-egy folyatás megalkotásához, tehát a pillanattól is függ."

Mióta írsz? Van más blogod? Ha igen, mi a címük?

"Nem is tudom, mióta írok. Maga az alkotás mindig is lázba hozott, de rendes történeteket csak pár éve kezdtem el írni, és azóta csak egyre jobban és jobban szeretem!:)

Mint azt fentebb is említettem, van egy másik blogom, melyet a barátnőmmel közösen üzemeltetünk, a címe: Barátságkódex, Szerinted mégis hol kezdjem?

Nem sokkal az én blogom nyitása előtt kezdtünk bele, csupán a saját szórakoztatásunkra, ma már azonban többről van szó!"

Köszönöm a válaszokat,

xo Peetagey Smile