Ti választottátok #9 - Vajon mi a jobb? Ha előre megírjuk a történetet, vagy ha publikálás közben/után kezdünk bele?

Bonjour!

Nagyon szoros volt az állás, hol a komédiás, hol ez a téma vette át a vezetést, és már éppen reménykedtem, hogy az a szerencsétlen végre tényleg megnyeri, amikor ismét érkeztek erre szavazatok. Hát, a lényeg, hogy szegénynek még nem jött el az ideje.

Előszó

Sajnálom, hogy ilyen későn kerül ki, illetve a kritika holnapra csúszik át, de csak huszonnégy óra van... Most kicsit máshogy csinálom a bejegyzést. Először jönnek a lehetséges válaszok, a számadatok és minden, amit a ti válaszaitokból le tudtam szűrni. Ezután pedig elmondom az én véleményemet erről az egészből, és bármilyen hülyén is fog hangozni: Most tényleg megéri odafigyelni rám. Igen, ez nagyon gáz mondat, de van értelme! Megfontolandó a tippem, ugyanis évekig bámultam a blogokat, felmértem az előnyöket, hátrányokat. Aki megfogadja, megfogadja, aki nem, nem!

Az eredmény

1. Az első, és legfontosabb kérdés: Előre megírod a történetet, hogy csak ki kelljen tenni?
• Persze, így nincs semmiféle stressz rajtam! - 3 válasz
• A felét megírom előre, aztán elkezdem publikálni. - 1 válasz
• Pár résszel elkészülök, majd ki is teszem az első bejegyzést. - 10 válasz
• Nem szoktam ilyet csinálni, az adott időpontra elkészülök és kész! - 4 válasz
2. Milyen időközönként szoktál részt kitenni?
• Két-három naponta. - 0 válasz
• Négy-öt-hat naponta. - 0 válasz
• Hetente. - 9 válasz
• Két hetente. - 6 válasz
• Havonta. - 3 válasz
3. Mi dönti el, hogy mikor teszed ki a következő részt?
• Két fő mondatot olvastam, más-más megfogalmazásban. Előre meghatározott időpont, vagy ihlet. A válaszadók szerint ez a két dolog befolyásolja, hogy mikor kerül ki a bejegyzés, és sajnos ez akármennyi időt magába foglalhat. De a részletes véleményt inkább az összegzésben fejtem ki.
4. Ha nem írod meg előre a történetet: Mindig elkészülsz időben?
• Szinte mindenki "Nem" és annak változatait adta meg, ami őszintén szólva elkeserítő. Persze, odaírta néhány ember, hogy "Nincs megadva, mikor jöjjön a következő rész", de most őszintén. Azért kezdünk blogba, hogy más olvassa, különben csak magunknak írnánk, vagy megkérnénk valakit, hogy olvassa. Ha viszont heteket, hónapokat hagyunk ki, abba beleunhat az olvasó. Volt egy-két ember, aki előre megírja a történetet, pontosan azért, mert nem akar váratni senkit, és sokkal stressz mentesebb. De a legszomorúbb mégis az, hogy csak két ember az, aki azt írta "Igen".
5. Szerinted jobb, ha előre elkészülsz a sztorival?
• Néhányan előre megírják az egészet, de gyakoribb, hogy csak pár résszel haladnak előre, így tudják közben formálni a történetet a tanácsok vagy saját elképzelés alapján. Aztán van az a réteg, akik megírják a fejezetet, kiteszik, következő alkalommal ugyanez. És csak egy olyan ember volt, aki szerint teljesen mindegy, hogy megíródik-e előre, avagy sem.
6. Ha esetleg lenne még valami, amit megosztanál velem, itt tedd meg kérlek:) 
• "lesz ebből cikk?:) majd posztolod csoportba?:D" - Mindkét kérdésre a válasz igen, és már itt is van.:D
• "Független attól, hogy soha nem teljesen végigírt történettel kezdek publikálásba, azért a vázlatom mindig megvan, többnyire fejezetekre lebontva. Így azért könnyebb haladni, ráadásul nem lesz végtelenségig elnyújtott a történet, mert tudom hova kell kilukadjak." - Jogos, erre nem kérdeztem rá, pedig ez is nagyon fontos. Rengeteg olyan blogon jártam, ahol látszott, hogy az írónak fogalma sincs, mégis mi legyen a történet, vagy nincs összeegyeztetve az eleje a közepével, akár a végével.

Összegzés

Szerintem az a legjobb, ha az ember előre megírja a történetet. Az ember akkor írja, amikor ideje van, rengeteget tud rajta gondolkozni, pontosan kidolgozni. Akkor nincs olyan gond, hogy "Jaj, elkapkodtam!", esetleg "Máshogy jobb lenne!". Össze tudod magadba állítani a történetet, felépül az egész világ, a karakterek, a cselekmény. Nincs bennünk az ösztönös kényszer, hogy a legjobbat nyújtsuk, mert más olvasni fogja. Neeem! Ilyenkor tényleg magunknak írjuk, ahogy a legjobbnak gondoljuk, nem befolyásolnak a "Léccike, mondd, hogy ez lessz beneee, köcce", vagy ennek a kulturált, helyesen írt változata. Igaz, hogy olvashatunk hasznos tanácsokat, de ha valakinek igazán fontos a történet, akár közben is képes változtatni. Azonban az a helyzet, ha valaki ennyi időt képes rá szánni, nem osztja meg azonnal, akkor nagy valószínűleg teljesen kidolgozott és kilencvenkilenc százalékosan hibátlan lesz. Jelenleg én is írok egy történetet, és annyira szeretném megosztani másokkal. De tanultam a régi hibáimból, tudom, hogy jelenleg nincs sok időm, így a gépen hagyom, és amikor tudom, írom. Igen, néha őrjítő tud lenni, de a legvégén. Na akkor, rohadtul megéri majd. Persze nem azt mondom, hogy aki folyamatosan írja, az nem tudja tökéletesen, esetleg kevés hibával megcsinálni. Viszont gyakoribb a történet miatti idegeskedés náluk.

Remélem tetszett a bejegyzés,

xo Peetagey Smile