60. kritika - My dear Ravenna

Bonjour!
Mostanában kezdtem átállni a két hét kihagyásra és nem ígérek semmit, de ha tudom, akkor hozom előbb is a bejegyzéseket, na meg a szünet miatt nem csak vasárnap! 

Előszó

Eredetileg előző héten akartam kitenni a bejegyzést, de annyira rápörögtünk a szalagavatóra, a szünetre, a karácsonyra és úgy mindenre, hogy egyszerűen képtelen voltam még ezt is megcsinálni. Ennek ellenére azért próbáltam haladni, majdnem ki tudtam tenni a legutóbbi hétvégén, azonban csak most volt időm ténylegesen befejezni! Az értékelés során vedd figyelembe, az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az a tizenegyedik volt!

Fejléc

Nem is tudom, mivel kezdjek. Ami, inkább aki először magára vonja a figyelmemet, az nem más, mint Tom Hiddleston. Mellette ott van a lány is, kicsit a háttérbe szorul, ami azért furcsa, mert ő a főszereplő. A cím nagyon tetszik, a vörös árnyalat jó ötlet volt, hiszen a fehér mellett ez a szín dominál. A könyvről azonnal a forgatókönyv és az olvasópróba jutott eszembe, így nagyon tetszik, hogy ez is rákerült. Ezek mellett még a pillangót, az órát és a rózsát szúrtam ki, amiknek hirtelenjében nem tudok semmilyen jelentést társítani, viszont jól mutatnak a fejlécen. Hátul, a cím mögött látható még egy épület, amiről a filmforgatás jut eszembe, szóval telitalálat. Összességében nekem nagyon letisztultnak tűnik, nincs sok minden rajta, mégis pont elég ahhoz, hogy mutatós legyen, illetve passzoljon a történethez.

Értékelés: 5/5

Design

A fejléc mellett rögtön ott is van a menü, aminek az első oldala a 'Chapters'; ezzel a lappal csak annyi a bajom, hogy nincs mindegyik fejezet feltüntetve. A 'Characters'-nél csak a főbb szereplők vannak felsorolva és nagyon tetszik, hogy egy rövid összefoglaló is van a lényegesebb tudnivalókról. A 'Critiques'-nél az eddigi kritikák sorakoznak, míg a 'Fun corner' érdekességeket, fejléceket és képeket tartalmaz, úgyhogy az itt lévő könyvborítóról is beszélek. Nagyon nehéz megoldani ezt a két fej egymás mellé félig dolgot, és néha még a kiadott könyvek borítóján is elszúrják. Egy nagyon keveset talán még mehettek volna arrébb a szereplők, akkor szerintem tökéletes lett volna. Mivel a város körvonala fent is, meg lent is szerepel, ebből csak egyet hagytam volna meg. A karaktereket felcsúsztatva az alsót választanám, sokkal jobban mutat ott. Aztán a könyvborító alja egy kicsit zsúfolt és nem érzem odaillőnek. Tudom, hogy a történethez kapcsolódnak, de... Egyszerűen nem tetszik, ahogy ott van. Fogalmam sincs, hogyan mutatna, de a fejemben nagyon jól néz ki simán azzal a vörös füsttel, előtte egy szép betűtípussal a cím, alul pedig feltüntetve a történet íróját. Az alatta lévő kép pedig... Le a kalappal S. B. Hawk előtt, imádom! A 'Competition' oldalon a jelentkezések találhatóak, míg az 'Author' néhány infót tartalmaz Ravennáról -mármint az íróról-, és az elérhetőségei mellett a további blogjai is megtalálhatóak itt. Aztán az oldalsávban ott van a 'Welcome in london', ami a fülszöveget takarja. Ezután jön a feliratkozók, a csevegő, az információk, az író profilja és a cserék, ezekről nem tudok beszélni.

Értékelés: 5/5

Történet

Nekem nagyon furcsa volt a prológus. Valahogy nem tudom elképzelni, hogy egy két éves kisgyerek így reagál a család szóra, talán azért, mert nem így nőttem fel vagy azért, mert nincs így. Erre nem igazán van rálátásom, mindenesetre érdekes volt. Kicsit hihetetlen, hogy pont abban a kávéházban lesz az összes megbeszélés, ahol Ravenna dolgozik, de valamilyen szinten még érhetőnek tűnik, ha azt nézem, hogy ismerik egymást a rendezővel. De azért a nagyobb részem ellenzi a véletlennek való beállítást. A második fejezetet muszáj kiemelnem, mert amikor nekikezdtem, fogalmam sem volt, most lány vagy fiú szemszögből van-e, és mi a fene van, hirtelen semmit nem tudtam felfogni és nehezen tudtam megérteni, most mi történik. Kelly már első perctől kezdve idegesített, talán azért, mert nem éreztem, hogy lenne valós személyisége, mindig másnak tűnt. Ravennának is volt néhány érdekes megnyilvánulása, amit nem értettem. Hol melankolikus és azt hangoztatja, hogy az élet szörnyű, hol pedig azt, hogy az életet értékelni kell, ami nekem elég nagy ellentétnek tűnik. A történet a maga hihetetlen módján nagyon tetszik, és valamilyen szinten tényleg lehetséges. Miért hajtogatom most folyton ezt? Egyelőre Ravenna és Tom nekem inkább tűnik két barátnak, elfojtott érzelmekkel, mint egy szerelmespárnak. Tetszik a forgatásra és a filmre helyezett hangsúly, hogy nem csak egy mellékes tény az, hogy emiatt ismerkedtek meg, na meg dolgoznak együtt, hanem tényleg vannak jelenetek, amikor csak ez van terítéken. Még a történet elején, amikor még csak olvasópróbák voltak, a lányok beültek négyesbe kávézni és annyira furcsa volt, és egyben nagyon jó, hogy emberként jeleníti meg Ravenna a sztárokat is, hiszen azok. Rengetegen vannak, -nem csak a bloggerek között-, akik megfeledkezik arról, hogy egy híres ember is ember. Szóval ez nekem nagyon tetszett, viszont nem tudom nem szóvá tenni, hogy Tom számomra nem ilyen kis esetlen. Lehet, pont a Bíborhegyben látott szerepe, vagy épp a Marvel filmek teszik, de én egy picit egoista, folyton flörtölő, de végtelenül kedves pasit képzelek el, és amikor megláttam, olvastam, hogy ilyen kisfiús, máris kevésbé volt Tomos. Aminek igazából nincs semmi köze a sztorihoz, mert ebben nem lehet az a férfi, akit leírtam, de azért leírtam. Csak hogy meghallgassatok. Így sütés, főzés alatt bevillant, és hát ja. Úgy döntöttem, nektek feltétlen tudnotok kell erről. Mert miért ne? Érdekes szálnak tartom Tom és James megismerkedését, alig várom, hogy ebből, illetve Ravenna és Tom kapcsolatából mi fog kisülni. Helyesírási hibák ugyan akadnak a történetben, de ennek ellenére nem élvezhetetlen a cselekmény. Ha érdekel, less be Ravennához. A szereplőhöz, meg az íróhoz is. :3

Értékelés: 10/6

Ha egy zenével akarnám jellemezni a történetet...

Miért pont ez? "'Cause all I really want is you"

Interjú Ravenna Karviával

Ravennát örökbe fogadták, egy boldog család tagja lett, mégis sokszor szomorú és borús a hangulata. Kiderül, hogy pontosan miért?

"Egy pár fejezetben már meg lett említve, hogy vannak kisebb nagyobb előéleti bélyegei, ilyen az hogy viccet űztek belőle, és gyakran bántották, mert nem "igazi" lánya a szüleinek, és még van egy-két faktor. Ravenna pedig alapjáraton is egy melankolikus személyiségtípus. Az ilyen főhősök igencsak ritkák, úgy, ahogy a való életben is, hiszen a való életben sincsenek sokan, ezért lehet különös a szomorkodása. "

James youtuberként már befutott, és ez sokszor szóba kerül a sztoriban; lesz ennek valami jelentősége?

"Igen, rengetegszer, ami azt illeti. Vehetjük úgy is, hogy ez egy lowkey reklám a kedvenc Youtube csatornámnak, a Cow Chopnak. Hihetetlen nagy őrültségeket csinálnak, ezek pedig igencsak inspirálóak, amikor egy lazább fejezetet akarok összehozni. "

Mióta írsz? Van más blogod? Ha igen, mi a címük?

"A blogger profilom szerint már lassan 7 éve írok, szóval jó ideje ringben vagyok, még tíz évesen kezdtem az egészet. Az egyik legjobban pátyolgatott blogom jelenleg Borghildorum, ami egy svédországi városban játszódó krimi egy igencsak morgós férfi főszereplővel. Aztán ott van a Yes, Detective? néven futó blogom, ahol a különböző novelláimat (a legtöbb esetben valamilyen Shakespeare dráma által ihletett fanficeimet) olvashatják, valamint a Detective Ravenna c. blogomon már cikkeket, és könyv értékeléseket osztok meg. Végül pedig ott van életem legelső sikeresebb blogja, a Mischief and Blood - Loki Fanfiction, amely anno egyike volt a legelső MARVEL blogoknak, és azóta átírás alatt van, de még mindig őrzöm és dolgozok rajta."

Köszönöm a válaszokat,

xo Peetagey Smile