Bonjour!
Bocsánat, a suli minden időmet elveszi...
Bocsánat, a suli minden időmet elveszi...
de azért így a kései órákban meghoztam a következő kritikámat!
Előszó
Nem igazán vagyok oda az ilyen 'önéletrajz' szerű történetekért, mégis érdeklődve kattintottam a cím miatt a linkre. És kellemesen csalódtam. Az értékelés során vedd figyelembe, az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az a negyedik volt! Azóta felkerült az ötödik is.
Fejléc
A fejléc egyszerű, de a maga nemében szerintem jól sikerült. Majdnem. A szereplők tökéletesen el vannak találva, pontosan így jó, ahogy vannak. A lázadó gyerek, és a folyton oktató anya. A körülöttük lévő angol kifejezések nem tudom hogy kapcsolódnak a történethez, de valahogy még ez is tetszik rajta. A cím betűtípusa jól el lett találva, de rossz helyre lett téve. Túlságosan fentre került szerintem, érdemesebb lejjebb helyezni, mivel az alatta lévő szöveg szerintem teljesen felesleges a fejlécre. Ezt inkább az oldalsávba írtam volna ki, mert túl hosszú ez a képre. A fekete felhőt pedig feljebb helyeztem volna el, ha már oda szeretném tenni, és akkor nem maradna üres hely.
Értékelés: 5/3.5
Design
A háttér tetszik, illik a fejléchez a színe miatt. A két oldalsáv helyett, én egyet csinálnék, mert nem sok minden kerülne rá, így bőven elférne, és a történetnek is több helye lenne. Illetve nem nyomorognának a modulok sem. A 'Szereplőknél' csak két emberről olvashatunk, és tetszik, hogy nincsenek meghatározva, hogyan nézzenek ki. A főszereplőnket egy picit fiatalnak találom, főleg a tizenhat éves pasijához. Sajnálom, de én fiatal korba nem szeretem, mikor két olyan ember jár együtt, akik között minimum négy-öt év van. Valahogy nálam ez csak később érthető. Főleg ha ilyen kislányok akarnak kapcsolatot. A 'bejegyzések' menü pedig szerintem teljesen felesleges, mert ugyan az található benne, mint a 'Napló'-ban. És a zenét sem szeretem, ha van egy blogon. Sajátot is tudok hallgatni, nem igazán szoktam más stílusát. Eleinte még nem nagyon volt modul a blogon, de hál' istennek került fel chat, így bárki irkálhat, illetve most már olvashatunk egy rövid kis ismertetőt a történetről. A sötétkék színt én megváltoztatnám egy kicsivel halványabbra, hogy harmonizáljon a többi árnyalattal, és néhol a szövegben elcsúszik a következő sorba a betű. Ezért is említettem az egy oldalsávot, mert így a modul szövegének is lenne bőven helye.
Értékelés: 5/4
Történet
Az viszont elég nyers, ha fogalmazhatok így. Több olyan emberre lenne szükség, akik megmutatják a mai embereket olyannak, amilyenek, és nem próbálnak meg egy olyan világot létrehozni, ami sosem fog létezni. Persze azoknak is megvan a varázsa, tudom, hisz imádok olvasni. De hahó! A valóság odakint van! Emilia egy olyan csaj, aki eléggé nem találja magát a világba, és ez gáz! Komolyan, a mai világ, egy nagy kalap kaki! Vagy elkényeztetett kis csitrikkel találkozunk, vagy olyanokkal, akikkel a szüleik alig foglalkoznak, mert mondjuk éjjel-nappal dolgoznak, és igen, vannak a mondhatni átlagosok. Mindenki el tudja dönteni hová tartozik... Miket is beszélek? Manapság ezt már mindenki tudja a másikról. Hisz egy tök idegent is lenéznek, anélkül, hogy tudnák mi történt vele! Abban a világban élünk, amikor mindenki leszarja a másikat, és annak véleményét, mégis úgy beszél róla, mintha kívülről fújná az egész életét.
A történet egy tini naplója, aki küzd az életével. Aztán a harmadik fejezetnél meglepődtem. A rész címe, "Szex az ex után? NEM!". Itt muszáj volt ismét megnéznem, hogy mégis hány éves a szereplő, és igen, jól emlékeztem. Egy 13 és 3/4 éves lánynál egyáltalán miért merül fel a szex?
Jó, én sem azt mondom, hogy az esküvőmig nuku szex... De nem is 13 évesen csináltam. Még csak fel sem merült bennem.
Aztán rájöttem, hogy nem akar Emilia szexelni, és hülyén hangzik, de megkönnyebbültem. Ja, igen. Még csak ezután kezdtem el olvasni. Mondhatjátok, 'Ááá, túlragozza', de komolyan! Így is folyamatosan elcsesződik a világ, muszáj benne lenni a 12-16 éves gyerekek terhességének is?
Szóval ez a blog azt hiszem pont az a fajta, amelyik sok olyan kérdést dolgoz fel akarva, akaratlanul, amik igen is fontosak, és érdemes odafigyelni rájuk. Nyilván sok ellenzője lesz a dolognak, azt hiszem, ez általában így van. Én mindenesetre szerintem tovább olvasom ezt a blogot, mert úgy érzem megéri, aztán ki tudja? Lehet, hogy a kritikámnak és a többinek hála majd népszerűbb lesz a Kamasz kórság.
Értékelés: 10/10
Miért pont ez? Az emberek manapság külső alapján ítélnek, és jobban tudják az 'életünk történetét', mint mi magunk. Nekünk csak ki kell húzni magunkat, és gúnyosan rájuk vigyorogni a bosszú helyett. A zene pedig a te pártodat fogja. Főleg ez.
Interjú Vámos Dorinával
A kamasz kórságon a saját életed írod, vagy kitalált? Esetleg van átfedés a kettő között?
"Igazából maga a karakter tökéletesen engem formáz meg, én is ugyanolyan forrófejű vagyok mint a mi kis főszereplőnk.Természetesen a dolgok nem teljesen úgy történnek a való életben, ahogyan én azt leírom a blogomban, van benne némi plusz "munka"."
Milyen kategóriát céloztál meg az írásoddal?
"Konkrét kategória nincs, de ha nagyon mondanom kell egyet, akkor az a "tini korszak" lenne, tele szerelmekkel, és serdülőkori problémákkal. Szerelem is fűződik bele, egy kis suli, barátok, tehát nagyon vegyes."
Mióta írsz? Van más blogod? Ha igen, mi a címük?
"2 éve kezdtem el ezzel foglalkozni, voltak kisebb-hosszabb kihagyásaim, eleinte nem nagyon ment az írás, és ez teljesen elvette a kedvem az egésztől. Az pedig végképp elszomorított, hogy olvasóim sem voltak. Most sem mondom, hogy mindig meg tudom fogalmazni a gondolataimat, de minél többet írok, nyilván, annál jobb lesz, viszont olvasóim még mindig nincsenek. Tisztelet a kivételnek, az osztálytársaim mindig elolvassák az alkotásaim. Van más blogom, a Dorina Style, Can i kiss your neck? és nagyjából ennyi is."
Köszönöm a válaszokat,
xo Peetagey Smile
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése