Ti választottátok #16 - Vajon jó egy felkapottabb blog tulajdonosának lenni?

Bonjour!

Tudom, hogy csúszott ez a bejegyzés, de elég zsúfolt volt az utóbbi pár nap. Annyiból jó ez, hogy ma van időm kikérni egy-két ember véleményét, illetve nem csak 7-8-9-17-18-19-én jönnek az efféle bejegyzések.

Előszó

Egy kicsit rendhagyó a mai bejegyzés, ugyanis nem a ti véleményetek keveredik az enyémmel. Most csak az én személyes véleményemet olvashatjátok, és feltettem néhány ismertebb írónak kérdéseket, akik nap, mint nap átélik az ezzel járó pozitív, illetve negatív dolgokat. Ez aztán értelmes lett. Kértem tőlük egy álnevet, amiről senki nem ismeri fel őket. Hogy miért? Amikor kérdőívet tölt ki az ember, névtelen marad, így nem várom el, hogy ők felfedjék magukat.

Az eredmény

Igen, most is így írom, bár nem volt semmi szavazás. Mindig úgy gondoltam, milyen jó egy népszerű blog írójának lenni. Mindig kapsz kommentet, a bejegyzéseid nézettsége száznál kezdődik. Aztán egyszer, nem is emlékszem már hogyan, de valahogy a blog indulása után rájöttem, hogy ez nincs így! Plusz feszültséggel jár, és sokkal nagyobb az esélye, hogy bántó üzeneteket kapj jogtalanul. Erre tökéletes példa a Blogger Award, bár rásegített a bloggervilág rohamosan csökkenő jó légköre. Az emberek egyre kevésbé értékelik a másik írót, így a versenyeknek sincs már értelme, mert csak botrány lesz belőle. Oké, kicsit elkanyarodtam a témától. Szóval nem minden arany, ami fénylik, hiszen a népszerűségnek is megvan az árnyoldala. Persze ez csak az én véleményem, egy lányé, aki keveset tud a népszerűségről, így kiszemeltem három áldozatot embert, akiknek ismerem a blogját és valamelyest őket is. Közülük egyiküknek csak tegnap este volt időm írni, ráadásul csak a blogos profilján tudtam, így nem is várhattam el, hogy azonnal válaszoljon. Szóval két véleményt olvashattok, remélhetőleg hamarosan kikerül a harmadik is. Nem is húzom az időt, inkább hagyom, had olvassátok el a tapasztalataikat.

1. Szerinted mik a pozitív oldalai a népszerűségnek?

Fekete körömlakk: "Talán a barátokat mondanám. Sokakhoz kötődöm ennek hála. Sokakhoz fordulhatok, ha baj van. Sokan hallgatnak meg, ha olyan problémám van, hogy valakinek ki akarom csak önteni a szívem-lelkem baját. És ez nagyon jó érzés. Lehet, hogy ilyen az ember azt várna a választól, hogy a "feliratkozók", persze, az is nagyszerű, hogy sokan olvassák el a műved, sokan biztatnak, hogy ne hagyd abba, de az talán még fontosabb, hogy meg is bízhatok bennük. :)"

Zizizuzu: "Szóval, elsősorban a legpozitívabb dolog abban, hogy népszerű vagy, hogy ismerik a neved az az, hogy sokkal több visszajelzést kapsz, mint egyéb helyzetben. Mivel ugyebár több ember ismeri a történeted, több olyan van közöttük, akik lelkes véleményezők, és valamiért az emberek úgy működnek, hogy "ha más mert írni, akkor én is merek" és ezáltal olyanoknak is olvashatod a szemléletét, akik egyébként magukba tartanák.
Ami még pozitív oldala a népszerűségnek, hogy rengeteg kedves embert lehet megismerni. Hogy ha szükséged van valamilyen segítségre, akkor sokkal többen ugranak rá egy általad kitett poszta, amiben tanácsot kérsz, mintha egyébként nem annyira felkapott a neved.
Elsősorban ezt a két dolgot nevezném meg, bár amit én személy szerint a legjobban szeretek az az, hogy valamiért egyre többen mernek rám írni privátban. Sokan kérnek tanácsot, sokan csak a véleményüket írják le, de akadnak olyanok is, akik szimplán beszélgetni szeretnének. Nem tudom megmagyarázni, hogy ez miként függ össze az ismertséggel, de valahogy minél több embert érdekel a blogom, annál többen kezdeményeznek személyesebben is, és ez szerintem egy nagyon pozitív oldala az egész blogger világnak. :)"

Teafilter: "Szerintem az, hogy egyfajta önbizalmat és motivációt ad az íráshoz."

2. Mit gondolsz a negatív oldaláról?

Zizizuzu: "A negatív oldal az egyértelműen az, hogy mivel rengeteg véleményt kapsz, és sokszor tűnik fel a neved különböző csoportokban, ezért vannak, akik már elvből utálnak. Ezekhez az emberekhez csatlakoznak azok, akik például lenézik/ nem annyira preferálják azt a stílust, amiben te alkotsz, és néha-néha bizony ebből kilobban a vita, hogy márpedig nem érdemelsz meg annyi olvasót. Ezt meg kell tanulni a helyén kezelni, de ettől függetlenül szarul tud esni."

Teafilter: "Az olvasók elvárják, hogy időben hozd a tökéletesen megírt fejezeteket, az ő igényeik szerint. Ez számomra nagyon bosszantó tud lenni, én például utálom, ha sürgetnek és követelőznek. Ugyanakkor meg kell birkóznom azzal a ténnyel is, hogy lesznek olyan bloggerek, akik utálni fognak, mert én "népszerű" vagyok, ők pedig nem. Pedig az, ha valaki népszerű, még nem jelenti, hogy jól is ír. Pusztán csak valami oknál fogva sokan ismerik."

Fekete körömlakk: "Biztos tudsz az askos névtelenről. Bár ez akár a bloggervilág árnyoldalához is betudható... Féltékenység. Vagy nem is tudom, miből fakad ez. És ne érts félre, nem azt mondom ezzel, hogy van okuk teljes mértekkel annak lenni. De egy akár névtelen kérdésnek szánt askos hülyeséggel képes az embert akár teljesen a bili alá vinni. Mármint átvitt értelemben. Az önbecsülését. Akár névtelen, akár nem (de általában az előbbi), akkor is elég rosszul esik az embernek, ha megtálalják, és ok nélkül ócsárolják. Tapasztaltam, és nem jó érzés. Többen mondták, hogy ne is hallgassak rájuk, töröljem és ne gondoljak rá többet, de az az igazság, hogy nehéz."

3. Mindenki elkezdi valahol, te is voltál kezdő. Kaptál régen sértő üzeneteket? És most? Megnőtt a bántó üzenetek száma?

Fekete körömlakk: "Sértőt kimondottan nem kaptam, olyan véleményt, ami segítő szándékkal, de negatív volt, azt kaptam egy párat. Na oké, őszintén... Volt hideg, is meleg is. De sértőt anno nem kaptam, ami csak azért íródott, hogy az önbecsülésem az ágy alá vágja be. Mostanában megesik ez is. Mikor átléptem a 100 feliratkozót, kaptam olyat is, hogy lopom a sztorit egy angol blogról. Az már ott hibádzott, hogy németes vagyok. Szóval a feltételezés megbukott. De sajnos vagy tulajdonképpen nem sajnos, annyit nem kaptam még, hogy meg is szokjam, és kizárjam őket. "

Teafilter: "Régebben nem kaptam sértő üzeneteket, és hál' Istennek most sem. Volt már, hogy páran elég bunkó hangnemben odakommenteltek egy-egy posztom alá, hogy "mi van, sosem lesz már új fejezet?", de ezeket általában figyelmen kívül hagyom."

Zizizuzu: "Igazság szerint én elég szerencsés helyzetben vagyok, ugyanis nem kaptam túl sokszor negatív véleményt. Általában mindig az a közönség talált meg, akinek az épp aktuális írásstílusom tetszett. Nyilván egyszer-kétszer azért írtak, hogy nem jó, nem tetszik, de annyival több volt a pozitív vélemény, hogy nem annyira hatott meg. Mostanában se bántó üzeneteket kapok, szerencsére inkább olyanok találnak meg, akik segítő szándékkal írnak negatívat, és ez szerintem ugyanolyan hasznos, mint egy elismerő komment. Egy-két bántó üzenet persze jön, hiszen nem szeretheti mindenki azt amit csinálsz, és nem szerethet mindenki téged magadat sem, de ezt el kell fogadni."

4. Vágytál valaha is arra, hogy ne legyen akkora felhajtás a blogod/blogjaid körül?
Teafilter: "Nem, én örülök, hogy ennyien szeretik a blogomat. Ha látnám, hogy a kutyát sem érdekli a történetem, akkor nem publikálnám."

Zizizuzu: "Igen, most a Blogger Award miatt.... Egyébként nem, nagyon örülök, hogy az emberek szeretik olvasni a történeteimet, hogy szívesen feliratkoznak, és hogy egymásnak ajánlják. Ennél nagyobb elismerésre nincs szükségem. :) "

Fekete körömlakk: "Nem hiszem. Régebben mindig is felnéztem az 50 feliratkozós blogokra, mindig is egy akartam lenni közülük, aztán most... Bár bevallom most így névtelenül, gondolkodtam már azon, talán az új blogjaimra a hírnevem miatt, vagy a történet miatt iratkoznak fel? Néha ez eszembe jut, és akkor elgondolkodok azon, esetleg lehet, hogy kitalálok egy új bloggernevet, és azzal indítok egy új blogot. Annak is annyi feliratkozója lenne, mint ha a most használttal tenném ugyanezt? Ugyanennyire felfigyelnének rá az emberek? De aztán elvetem az ötletet. Hiszen (ez most elég durván fog hangzani de..) valamilyen szinten megdolgoztam ezért a hírnévért, és csak azért, hogy egy kicsit kíváncsiskodjak, nem érné meg az egészet újrakezdeni. Mindent alaptól felépíteni... Nehéz meló volt, és saját magam miatt kezdjem elölről? Á, nem, köszönöm"

5. A két oldalt ismerve, örülsz, hogy ennyire felkapott a blogod/blogjaid és tulajdonképpen te is?
Teafilter: "Örülök, hogy azért lett a blogom felkapott, mert egyedi történetet sikerült alkotnom. Viszont az elég kiábrándító, hogy amiatt, hogy népszerű, olyanok is feliratkoznak, akik amúgy nem is olvassák a történetet."

Fekete körömlakk: "Nem tudom, milyen választ várnak ide az emberek (vagy te), de a lelkem mélyén a néhai sértegetések ellenére is, a válaszom: igen. Rendkívül dagad a begyem, mikor interjúfelkéréseket kapok, mikor megdicsérnek, mikor új kommentet/feliratkozót kapok, mikor új tag jön a facebook csoportomba. Mint a legtöbb ember (ha nem mindegyik), szeretem, ha szeretnek. Ha elismernek. És ezt hála a bloggerkedésnek meg is szereztem. Nagy meló árán, jó időbe került, de sikerült. És ennek én nagyon örülök. Már igazából egy ideje. Persze, mint mindennek vannak hátütői, és tisztában vagyok vele, hogy mint minden más, ez sem tarthat majd örökké, de bloggerkedést, az itt szerzett "hírnevet" szeretném addig kiélvezni, amíg lehetséges. :)"

Zizizuzu: "Igen, örülök. Manapság nagyon sok író szenved azzal a problémával, hogy nem kap elég véleményt, és annyira szerencsésnek érzem magam, hogy nem kell attól tartanom, hogy senki nem ír egy új rész alá. Ráadásul rengeteg aranyos emberrel ismerkedtem így meg, és erről nem mondanék le amiatt az elenyésző számú negatív élmény miatt."

6. Valamit még esetleg hozzá szeretnél tenni?

Zizizuzu: "Annyit szeretnék csak, hogy gyakran felmerülő téma, hogy a népszerű blogok azért népszerűek-e, mert jók, vagy azért népszerűek-e, mert az írók jól adják el. Emiatt rengeteg támadás ér egy-egy embert, és bár én magam sem értek egyet a töménytelen mennyiségű reklámmal, el kell mondanom, hogy bármennyire is meglepő, de a blogger statisztikáján egyértelműen látszik reklám és reklám között a különbség. Szóval lehet szidni azt a rengeteg értesítőt, amit valaki miatt kapunk, de azt is meg kell érteni, hogy ez az egyik kulcsa annak az ajtónak, ami a visszajelzések felé vezet. Illetve még annyit, hogy nem szabad azt várni, hogy a prológusod után hemzsegni fognak az emberek a blogodon. Lassan lehet kiépíteni egy fix, jelentős létszámú olvasótábort, és ezt el kell fogadni. Többen alapvetően nem is veszik addig komolyan a történetedet, amíg nincs meg legalább x fejezet, hiszen rengeteg blog záródik be még a történet elején. El kell érni, hogy az olvasók várják a részt, el kell érni, hogy egész egyszerűen ne bírják magukban tartani a véleményüket. Ez hosszú, és nehéz folyamat, de ha nem állunk meg az első nehézségeknél (és odafigyelünk a reklámozásra :D), akkor garantáltan el tudjuk érni, hogy a saját magunk közönsége ránk találjon, és ne hagyjon el. Köszönöm szépen a megkeresést, és a kérdéseket! Élmény volt. ♥"

Köszönöm a válaszokat, illetve remélem tetszett a bejegyzés,

xo Peetagey Smile