57. kritika - Célkeresztben

Bonjour! 
Íme, megérkezett a következő értékelés, és elnézést, ha valami hülye gondolatba ütköztök, késő este írtam...

Előszó

Egy időben elkezdtem olvasni, akkor iratkoztam fel a blogra, de nem sokkal később Babu kérte is a kritikát, én pedig nem olvasok előre egy blogot sem, így le kellett állnom vele. Persze a lista hosszú volt, én lassú, Babu meg nagyon gyors, így elég sok fejezetet kellett elolvasnom pluszba. De nem is húzom tovább az időt, ideje a kritika részére térnem! Az értékelés során vedd figyelembe, az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az a második évad tizenegyedik fejezete volt!

Fejléc

A fejléc végtelenül egyszerű, mégis passzol a történethez. Csak a két főszereplő és a város van ott, ahol játszódik a történet. Tekintve, hogy ez egy bérgyilkosos sztori, rátehetnénk egy fegyvert a képre, de teljesen felesleges lenne, mert annyi mindent lehetne tenni rá, tekintettel arra, hogy szinte mindenben jó, minden karakter. A cím betűtípusa és a mögötte lévő háttér illik mind a történethez, mind a fejléchez, így ebbe sem tudok 'belekötni'.

Értékelés: 5/5*

Sajnos nem tölti be már a képet, ezért elnézést kérek!

Design

Az oldalsáv első eleme a trailer, amivel egy kicsit csaltam, mert meg merem kockáztatni, előbb láttam, mint a blog olvasói. Zsazsi nem sokkal a készítés után mutatta és nekem tetszett, hogy ilyen nyugodt a zene, mert nem lehet akciódús, ha egyszer egy naplóból tudunk meg mindent. Mivel vannak effajta részek is a blogon, ezért volt jó, hogy magában az előzetesben is megjelenik a napló. A másik trailer a szöges ellentéte ennek, a Linkin Park szám pörgőssé teszi, ami csak azért illet a videóhoz, mert olyan volt, mintha maga a főszereplő kommentálná a videót. Sokan elfelejtik, attól, hogy a blog a második vagy x-edik évadnál jár, még lehetnek újak, akik most kezdik. Éppen ezért örültem, hogy nem csak a mostani, de az előző fülszöveg is megtalálható a modulsávban. Aztán a következő a menü, aminek az első pontja a 'Fejezetek'; itt pótolnám a hiányzó két részt. Az első és második évad szereplői következnek, igazából ezekről nem tudok mit mondani, a 'Versenyek és nevezések'-kel,'Díjak és kritikák'-kal, illetve az 'Ahol megtalálsz'-szal ugyanez a helyzet. A 'Galéria' azonban rengeteg dolgot foglal magába, kezdjük az első trailerrel; pörgős és jól összefoglalja az évad tartalmát. A második videót nem tölti be, úgyhogy erről nem tudok beszélni. Aztán jön néhány kép, amik nekem nagyon tetszettek, elismerésem a készítőiknek! Ezután jön három szerkesztett kép, ami szintén tetszik, de leginkább a palátszerű képek jöttek be! Aztán az oldalsávban ott vannak az 'Információ', 'Látogatások', 'Küldetések', ezekről nem igazán tudok beszélni. A plakátról annál inkább, ami elsőre furcsa volt, aztán nagyon megtetszett. Azt juttatta eszembe, mintha a lány uralná a várost, mégis ő van a város fogságában. Az 'Álmodni...', 'Bérgyilkosok', 'Facebook csoport' szintén olyan modulok, amikről felesleges lenne írni. A csevegőt egy picit feljebb tenném, szerintem nagyon lekerült. A 'Kampány', 'Szövetségesek', 'A Főnök' szintén azok közé tartoznak, amikhez nincs hozzáfűzivalóm.

Értékelés: 5/5

Történet

Szándékosan megálltam az első évad végénél, hogy külön írjam le a gondolataimat, így a két évad közé 'szorul' az 5000 megtekintéses különkiadásról való véleményem. Szóval a sztori. Maga az alapötlet azonnal felkeltette az érdeklődésemet és okos húzás volt Babutól, hogy nem a jelenben meséli a múltat, inkább azt is beleszőtte. Mivel nagyon sok infót kell feldolgozni, ezért inkább külön bontom az egészet. Tehát a múltban megtudjuk, hogyan kerültek a szervezethez a szereplők, illetve a kiképzésbe is van belátásunk. Érdekes volt ezeket a részeket olvasni, viszont volt egy-két mondat, ahol meg kellett állnom, mert kizökkentett a mondanivaló, valahogy nem éreztem annyi idősnek a lányokat, mint amennyinek írva voltak. Tetszett, hogy ezek a részek nem E/1-ben voltak, mert -lehet csak nekem, de- elég nehéz egy gyerek szemszögéből írni, ha már idősebb és nos igen, okosabb vagy náluk. Nem biztos, hogy hitelesek lettek volna azok a jelenetek. Lehet, hogy csak én vagyok ezzel így, de egyáltalán nem emlékszem már, milyen volt a szókincsem, hogyan gondolkodtam tíz-tizenegy évesen, viszont biztos vagyok benne, hogy változtam. A naplórészletek is tetszettek, mert olyan dolgokat is megtudhatunk, amit a szereplő magától a sztoriban nem fejthetne ki, hiszen mi oka lenne rá? Pont az a szervezet célja, hogy a tagjaik ne köpjenek. Aztán ott van maga a jelen. Az elején volt néhány bevetése Lullabynek, ami során nem éreztem azt, hogy ő mennyire profi, inkább az ellenfelei tűntek pitiánernek. Aztán ott volt Alekszej, akire már azt tudtam mondani, igen, ő küzdött! De így sem volt az az érzésem, hogy ők mind fantasztikus harcosok. Aztán jött Floyd, aki meg simán szarrá tudta volna verni Lullabyt, ha akarja. Ez valahogy nekem... Nem is tudom, nem tűnt normálisnak. Azt vártam, hogy jobbak lesznek az ellenfelei, mert ha a főszereplő az egyik legjobb ügynöke a szervezetnek, akkor azt várná az ember, hogy a kemény fiúkat kapja. Floyd meg túlságosan profinak tűnt, mellette Lu olyan volt, mint egy totyogó kislány, akinek nincsenek a bunyóhoz megfelelő reflexei. És ez így együtt engem nagyon zavart, lehet, én számítottam teljesen másra. Ennek ellenére azért voltak jelenetek, amik tetszettek, azért ne higgyétek, hogy csak rosszat találtam. Csak először le akartam írni, mi nem volt rendben. Furcsa volt, hogy az első évad prológussal indult, aztán epilógus nélkül zárult. Eddig mindig párban jártak, soha nem láttam egyiket a másik nélkül. Az első évad Floyd kiiktatásáról szól, na meg arról, hogyan szeret bele a lány és a végén meg is kapjuk a karakter halálát. Ennek ellenére a különkiadásban megjelenik a férfi, amiből arra következtettem, hogy valószínűleg nem halt meg, és hál' istennek, igazam volt. Az évad során annyira nem nyert meg magának a karakter, azonban a különkiadásban megláttam az emberi oldalát és egyszerűen megfogott, az ujja köré csavart. Nagyon tetszett, hogy ilyen módon lett megírva a plusz rész, mivel a bérgyilkos énjük nem engedett eddig meg ilyen békés, meghitt együttléteket. Volt még néhány dolog, amit leírtam az első évaddal kapcsolatban, például a pontatlanság. Mikor Lullaby és Floyd táncolnak, nem sokkal később a főszereplő Sellel együtt megy ki a teremből és Lu még szemezett is a férfival, de úgy vélték a lányok, hogy nem láthatta a pasi Selenát. Na most ez a kettő nekem együtt nem állja meg a helyét. Ha Floyd figyelte a lányt, akkor csak látta a mellette állót, sétálót is. Aztán ott van Selena; mindig érettebbnek látszott, ő viselkedett logikusan kettejük közül, mégis, amikor meglátja Lullaby naplóját, elkezd kiabálni, ahelyett, hogy nyugodtan, mégis idegesen viselkedne. A csapatból csak ketten dolgoztak Floyd ügyén, ami azért furcsa, mert egy osztag egy ügyön szokott dolgozni, legalábbis én így tudom. Az, hogy az elrabolt gyerekeket senki nem keresi, szintén furcsa, mert nem hinném, hogy a gyerekrablás a legutolsó lenne, amit egy rendőr nyomozna. A maffia megnevezés egy személyre helytelen, mert maffiózó lehet csak, a maffia az maga a szervezet. Babu, egy megjegyzés, ami csak neked fontos: a tizenkettedik fejezetben az eleje apró betűkkel van írva, aztán normállal! Nos, ugorjunk a második évadra! Itt volt igazán érezhető, hogy aki nem ismeri a megfelelő filmet, vagy épp sorozatot, az pórul jár. Már az előző évadban is nyilvánvaló volt ez, de szerencsére megtudtam élne a régen látott Arrow részekből és a mostanában látott reklámokból. Köszi Cool! Viszont az Öngyilkos osztag is megjelenik benne, szóval aki nem tud valamennyit a karakterekről, annak nagyon nehéz lesz követni néha a cselekményt. Ugyanakkor fontos tény, hogy sokkal jobban tetszett ez az évad. Itt érezhető az a profizmus, amit eddig hiányoltam, ráadásul itt minden küldetésnél volt valami izgalom. A második évad eleje mintha egy teljesen más világ lenne, ott még a régi barátok vannak, és Selena elvileg intézett egy lakást Lullabynek, mégis felmerül a kérdés: ha a F.L.Y.S. szemmel tartja őket, hogyan tudta titokban tartani? Aztán Floyd is felbukkan, de semmi magyarázatot nem kaptunk, hogyan élhette túl. A pánikroham után Lu elájult, pedig segítettek neki, és nekem ez furcsa, mert az, hogy nem engedte Floyd lélegezni, az csak segített neki, mert a szén-dioxid szintet kellett növelni, nem? Magyarázok itt, mint valami okostojás, aztán ha a végén kiderülne, hogy egészen eddig tévhitben éltem és a net is hazudott, mikor ellenőriztem, akkor szívok csak igazán... Az utolsó felkerült rész pedig elég függővéges, kíváncsi vagyok a következő fejezetre! Összességében egy jó történetről van szó, bár nekem a második évad az igazán nyerő. Az elsőben több volt a helyesírási hiba, itt viszonylag lecsökkent a számuk.

Értékelés: 10/7

Ha egy zenével akarnám jellemezni a történetet...

Miért pont ez? "I won't just survive (...) I'll fight it, I'll fight it"

Interjú Babu Miriellel

Érdekes, hogy egyszerre ismerjük meg a múltat és a jelent. Miért döntöttél úgy, hogy a kettőt együtt tárod fel az olvasó előtt? Aztán ott van a naplórészlet; ezeket miért tartottad fontosnak?

"Az ötletet az Arrow c. sorozatból vettem (ami ugye a történet alapja). A múlt bemutatásával könnyebb megérteni azt, amit a főszereplő a jelenben tesz, hogy miért lett olyan, amilyen. Ez főleg amiatt fontos, hogy kedves lánykánk bérgyilkos, ami nem egy hétköznapi dolog, valljuk be."

Az Arrow és a Suicide Squad karakterei is megjelennek a történetben. Miért keverted bele őket?

"Lullaby és Floyd kapcsolatának alakulásában többen is fontos szerepet játszanak. Az Öngyilkos Osztagból Harley sokat segít Lullaby-nak tisztán látni, Diggle pedig... Nos, ez spoiler. De úgy nagyon. Az Íjász húgának fel-felbukkanására nem nagyon tudok más magyarázatot azon kívül, hogy a kódnevük mindkettejüknek Speedy (vagyis Fürge), és szinte követelték az ismeretséget ;) Ó, és még gyorsan leszögezem: bár Harley és Joker arcát a filmből választottam, ez csak azért van, mert a sorozatban csak említették őket, Harley esetében csak hátulról mutatták, így csak az új színészekkel tudtam megjelentetni a karakterüket. Alapvetően a történetbeli Öngyilkos Osztagnak nincs köze a filmhez."

Mióta írsz? Van más blogod? Ha igen, mi a címük?

"Nyolcadikos korom óta írok, első blogomat pedig fél év után nyitottam. Fanficek én novellák voltak rajta, de idén bezártam, mert azóta rengeteget fejlődtem, és gondoltam, ideje megújulni. Így született meg a Galactic Nightmares. A Célkeresztben után pfú, körülbelül két hónappal később indult a Save Your Soul, amit még most is írok - és nemrég a kiadatáson is gondolkodtam, de psszt! ;)"

Köszönöm a válaszokat,

xo Peetagey Smile