2017. március 12.

65. kritika - Together again

Bonjour!
Jaj, hát nem több feliratkozója lett a blognak és már 47-en vagyunk? Hát nem 32.000-nél is többször kattintottatok az oldalra? Hát még jó, hogy meg kell köszönnöm! Szóval: KÖSZÖNÖM! ♥

Előszó
Olyan jól elterveztem, hogy a két és fél órás út alatt majd olvasok, hazafelé meg majd max. befejezem, ha nem lenne elég az első turnus. Erre nem olyan ramaty volt az út, hogy a hányással küzdöttem? :'D Nem baj! A lényeg, hogy sikerült végeznem határidőre, és már kész is van a kritika! Az értékelés során vedd figyelembe, az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az az ötvenedik volt!

Fejléc
A fejléc őszintén szólva nem tetszik, kicsit furcsán lett megszerkesztve. Az, hogy külön-külön, illetve együtt is rákerültek, csak úgy, mint az óra, szerintem jó ötlet volt, hiszen az idő múltával a kapcsolatuk folyton változott. Maga az, hogy a város is rákerült, szintén tetszik, szóval összességében ezek az apró dolgok passzolnak a sztorihoz. De a megszerkesztése furcsává teszi az egészet, mintha a történet se lenne meg egységesen, csak darabokban. A cím betűtípusa nem csicsás, nincs benne semmi túlzás, és pontosan ez illik a sztorihoz is.
Értékelés: 5/3
http://3.bp.blogspot.com/-pGH0milIX34/Vy5lIQ-9scI/AAAAAAAAA1E/9XlcVh6kHq0AHonFhU7A6_ERCspCVz4IwCK4B/s991/13113141_611222329028901_1123091284_o.png

Design
A fehér háttér talán a legjobb választás volt, bár én megnézném krémmel is a fejléc miatt. Jobbra ott is van a modulsáv, aminek az első eleme a 'Az írónő', ezt mindenkinek elmondom, nekem mániám legalulra tenni, mert nem tartom annyira fontosnak. Aztán jön a fülszöveg, ami meglepett, mert a történetet olvasva jó volt a meglepetés, miszerint ők ismerik egymást. Itt pedig rögtön kiderül és már várja az ember, ami nélkül így látatlanban szerintem jobb. Ezután jön az 'Olvasók', a Blogjaim', utóbbi pedig felesleges, hiszen van egy ilyen oldal. Ha nem lenne a menünek egy ilyen eleme, akkor teljesen rendben lenne, de a kettőre együtt nincs szükség. Aztán a következő modul a 'Blogarchívum', amit szintén mindig lejjebb tolnék. A csevegő színét megváltoztatnám, mert a rózsaszín nem dominál annyira az oldalon, ráadásul az üzenetek elolvasása is nehézkes. A 'Látogatók', 'Információk', 'Facebook csoport - csatlakozz te is!', 'Kampány a bloggerekért', 'Nézz be ide is', illetve a 'Blogolj!' mind olyan része az oldalsávnak, amiről nem tudok beszélni, vagyis felesleges lenne. Szóval jöjjön a menü, ami felül, a fejléc alatt helyezkedik el. Az első oldal a 'Fejezetek', ahol csak a negyvenhetedik részig van felsorolva, és linkkel ellátva. A link színe rózsaszín, ami a fehér háttér miatt még mindig rossz ötlet. A fülszöveg idehelyezése is felesleges, hiszen ha valaki el akarja olvasni, akkor is megteszi, ha az oldalra lép, ha pedig még nem tette, valószínűleg nem is fogja átfutni. Aztán jön a 'Más történeteim', amiről már beszéltem korábban, vagy ennek, vagy a másiknak szerintem mennie kell. Ezután jön az 'Egyebek', ahol néhány infót találhatunk, majd a 'Vélemények a blogról' zárja a sort.
Értékelés: 5/4

Történet
Mindenek előtt tisztázzuk, hogy nincs bajom a melegekkel, ismerek néhányat, van akit személyesen, van akit ismerősön keresztül, csak történetekből. Sosem értettem azokat, akik nem kedvelték őket, és eleve passzívan álltak hozzájuk, persze azokat sem, akik átestek a ló túloldalára és már istenítik őket. Viszont az, hogy olvassak róluk, nekem egy kicsit furcsa volt, szokatlan. Főleg a történetben a szexuális életünk, mert én se szívesen beszélek az enyémről, másokét se szívesen hallgatom, de viccelődni szeretek vele. Itt pedig annyira furcsa, szokatlan volt, hogy két pasas van együtt, hogy sokszor kicsit kellemetlen volt olvasni. Igen, tudom, így olvasva még nekem is úgy tűnik, hogy azért nem száz százalékos az elfogadásom velük szemben, de azt hiszem, ez valamilyen szinten normális. Remélem. A történetre visszatérve, vagy inkább végre rátérve, összességében tetszett. Többször is mondtam és valószínűleg fogom is, nekem szokatlan volt ez a mély bepillantás az két srác életébe, de valamilyen szinten ugyanolyan volt, mint mindenki másé. Bármilyen szemét gondolat is, nekem néha hiányzott, hogy jöjjön egy-két tapló, aki beszól nekik, vagy furcsa pillantást vet rájuk, mert lássuk be, a XXI. században ez már majdhogynem elvárás a többnyire undorító, arrogáns, semmilyen társadalmunkban. Persze néhány volt benne, olyankor azért bólintottam, mert lássuk be, így életszerű. Főleg a pasik tudják ezt nehezen feldolgozni, így nem volt meglepő, hogy a sztoriban is a hímek voltak lenézőek. Már említettem, hogy a legjobban az tetszett, hogy nem valami sablonos módon találkoztak, hanem régen barátok voltak és most ismét találkoztak. Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy már ez is kezd lapossá válni, mégis számomra feldobta a történetet. Valahogy életszerűvé vált a sztori azzal, hogy kapcsolatok jöttek létre, mentek tönkre és jöttek helyre, hiszen a való életben is ez a helyzet. Jessica egy érdekes személyiség volt, akit nagyon könnyen lehetett megszeretni, illetve megutálni. A fejezetek között van egy rész, ahol ki van írva, hogy ez bizony a második évad. Én pedig a sztorit olvasva csak pislogtam és beteges élvezetet leltem abban, hogy láttam, ebből bizony bonyodalom lesz. Ugyanis egy plusz löketet adott, ahogyan Ariana és Philip karaktere is. Jaj, nagyon remélem, hogy tudtam helyesen írni, mert telefonra kellett átjönnöm és nem túl bizalomgerjesztő, ha pocsék helyesírással másét kritizálom. Voltak dolgok, amiket felnegyeztem, hogy erről bizony beszélni kell, és akadt köztük olyan, ami a végére tárgytalanná vált, illetve olyan, ami végül ezután is felbukkant. Főleg a történet elején volt olyan, hogy a mondat végén volt mondjuk egy pont, mégis a gondolatjel után kis betű jött, vagy épp fordítva, naggyal kezdődött, mikor nem volt mondatvégi írásjel. Aztán ott vannak a nevek. Nem tudom, ki hogy mondja a Louist, én személy szerint luisznak. Szóval ebbe nem is akartam belekötni, de több másik alkalommal is láttam, hogy a toldalék furcsán van hozzátéve. Talán pont az Alkonyat olvasásakor tanultam meg, hogy kiejtés szerint kell hozzátenni, és az agyam automatikusan a Louis-val helyett Louisszalt akart láni. Mert a toldalékot nem kell kötőjellel mögé írni, ha jól tudom, és nagyon remélem, hogy jól, mehet egybe. A számok terén szintén megkavarodtam. Volt egy csomó adat, én pedig próbáltam összetenni, de sokszor nem jött össze. Például a két srác között eleinte három év volt, aztán két évre csökkent a korkülönbség. Volt egy olyan rész, ahol Louis azt mondta, ő 21, és idősebb, vagyis Harry 18/19, de a net szerint két év van köztük. Viszont olyan is volt, hogy tíz éve váltak külön, itt pedig 11, 9 évesek voltak, ami nem olyan kicsi, hogy csak nagyon gyerekeken viselkedjenek. Na meg ott van Jess, aki állítólag 15 éve legjobb barátja Lounak, de akkor ismernie kellene Harryt. Szóval én ezen a téren totál elvesztettem a fonalat. Egy-két helyen a szavak sorrendje is furcsa volt, na meg volt pár elgépelés, de összességében szerintem élvezhető. Ami még feltűnt, hogy az 'a' és 'az' szavacskák néha lemaradnak, ami kilencedikben még nekem is szokásom volt, majd mondták, hogy teljesen felesleges kispórolni. Ha valaki nem tántorodik vissza a meleg sztoriktól, mindenképp ajánlom, bár ha valaki rá akar szokni, inkább erotika nélkülivel kezdjen. Napi bölcsesség tőlem. 
Értékelés: 10/8

Ha egy zenével akarnám jellemezni a történetet: A dal, amelyben csak egy kis szerelem kell, semmi más.
Miért pont ez? "It's a struggle gotta rumble / Tryin' to find it"


Interjú Liz Frayjel

Még a huszadik fejezet előtt nem sokkal díszeleg a felirat, miszerint második évadnál tartunk. Miért folytattad a számozást, ha közben új évadot kezdtél? Vagy inkább miért lett második évad, ha a történet folytatódott tovább?
"Az eredetileg úgy volt, hogy ténylegesen külön számoztam a fejezeteket, tehát II/1., II/2., stb., csak aztán valahol rájöttem arra, hogy nem, az úgy hülyeség volt, és átírtam mindent, hogy oké, akkor nincsen második évad, helyette egy hosszú történet. Meg hát oké, hogy onnan egy hajszálnyit eltértek a dolgok, de annyira meg nem, hogy teljesen új évad alatt kellett volna futnia, szóval maradt - mivel a szövegeléseimbe nem nyúlok bele utólag, ilyen kis zavaróan hagytam.
Plusz a fülszöveg is teljesen más volt először, így ahelyett, hogy átírtam volna, hogy passzoljon az új elképzelésekhez, kitaláltam a második évadot.
Ó, jaj, hogy ez mennyire logikátlannak és értelmetlennek tűnik most is, meg úgy mindig, amikor ezen elmerengek, és egyébként lövésem sincs így utólag, hogy mi járt a fejemben... :D
"

A One Direction fiúk közül hárman is megjelennek, azonban Niall és Zayn kimaradt. Mi az oka, hogy nem csak a két főszereplőt írtad bele, de nem is mindenkit?
"Nem One Direction blogként akartam, hanem kifejezetten Larrysként, ami oké is lett volna, ha nem jön Liam. Szóval, Liam úgy született bele a történetbe, hogy kellett VALAKI, de mivel nem tudtam elképzelni, hogy mégis ki, ezért kivettem őt a bandából, hogy "na, te most viselkedj jól, kicsit szaladgálj már a Together Againben". Niallt és Zaynt meg sikerült távol tartanom a blogtól, így Larry maradt azért. ((Plusz szerintem akkor nem tudtam volna több szálra figyelni, egyszerűbb volt ez a félmegoldás.))"

Mióta írsz? Van más blogod? Ha igen, mi a címük?
"Gondolom, hogy az, amikor első osztály utáni nyáriszünetben a hörcsögömről írtam lehetetlenebbnél lehetetlenebb történeteket, nem számít. ((Aha, ezt muszáj megemlíteni, annyira imádtam.)) Szóval, 2015. július közepe óta, amikor is úgy gondoltam, hogy "nem tudom, miről, de kell írnom egy Larrys blogot". Van más blogom, az egyik egy Zialles, ezt nyolc résszel sikerült is befejeznem, Bizonytalan szerelem a címe. Aztán egy valószínűleg örökre befejezetlenül maradó, szintén Larrys sztori, aminek a címe Kiss one another, die for each other. És van a jelenleg használt, "mindent töltsünk fel, mert miért ne" típusú blogom, ami a Csillogó sötétség névre hallgat ((aha, ez októberben fergeteges címötletnek tűnt, de mindegy)) - ezt az utóbbit egyébként tényleg szeretem, és ja."

Köszönöm a válaszokat,
xo Peetagey Smile

2 megjegyzés:

  1. Helló!
    Nagyon szépen köszönöm - itt is és utólag - az időt és energiát, amit a kritika megírásába fektettél. :)
    A kis designbakik... hát, igen, már inkább rábízom ezt a részt másra, húha.
    A többit szerintem ((ha jól emlékszem)), lereagáltam már, de az életkoros rész nekem is egy rejtély, még mindig.
    Köszönöm! <3
    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Nagyon szívesen, és igen, szerintem mindent megbeszéltünk:D Viszont köszönöm, hogy ennek ellenére itt is reagáltál:D
      Szívesen! <3

      Törlés