Bonjour!
Köszönöm a több, mint 2000 (!!!) oldalmegjelenítést, imádlak titeket! ♥ Egyszerűen nem tudok mit mondani; köszönöm! ♥
Előszó
A fülszöveg alapján egy igazán jó történetre készültem fel, és bár voltak halvány elképzeléseim, mi fog ebből kisülni, nem erre számítottam. És sajnos nem jó értelemben. Az értékelés során vedd figyelembe, az utolsó rész, amit el tudtam olvasni, az a negyedik rész volt!
Fejléc
Az elrendezés nagyon jó; elsőre nem látni semmi hibát. A sétáló lánynál tetszik, hogy sikerült úgy megcsinálni, mintha kiemelkedne a többi kép közül. A tőle balra lévő lánynál azonban a bal oldalon az arcán is, és a vállán is furcsán lett kivágva az eredeti képből, de ez annyira nem feltűnő. A Forma 1-es autó jól kitölti alul a rendelkezésre álló helyet, és mivel nagy szerepe van a történetben, fontos is volt, hogy ne hagyja ki belőle a készítő! Jó ötlet volt az órát "fogaskerékbe rakni", ez a lány szerelési vágyára utal szerintem. Bár nem értem, hogy a 24-est miért kell rárakni a fejlécre, hisz kiírva is elég lenne, de nem vitatkozom vele, ez a címe és kész! Annak ellenére, hogy én kihagytam volna a képről, szerintem nagyon jól mutat így a fejléc, és meg merem kockáztatni, nem lenne ilyen jó, ha nem került volna rá! Tetszik, hogy a szélén a készítő egy festék szóróval végigfutott, mert így sokkal jobban néz ki, viszont egy-két helyen túlontúl belóg. Összességében azonban baromi jó lett!
(Elnézést, amiért a képet csak így tudom betenni, de legalább itt hajlandó középre tenni a képet!)
Értékelés: 5/5*
A képet sajnos már nem tölti be az oldal, és nem tudom újra megszerezni, ezért elnézést kérek!
A 'Rövid ismertető'-ben egy picit nagyobb betűméret kéne, mert így nehéz elolvasni. A 'Szereplők'-nél először nem értettem miért ne tudott volna az író összeszedni szereplőket... aztán megláttam a képeket, és egyszerre megértettem. Ennyi fiút én is nehezen hoztam volna össze! Nem gondoltam volna, hogy minden egyes embert az osztályból párosít egy élő emberrel, de nagyon örültem neki, mert vannak, akik nem veszik a fáradságot ilyen kis apróságokra. Nem semmi, hogy mindenkiről, akár beleteszi majd a történetbe, akár nem, írt róluk egy pici kis ismertetőt! A 'Bemutatkozás'-nál lehetőség van, hogy megtekintsük a facebook csoportot, vagy akár az instagrammot is, és elvileg üzenetet is azonnal tudnánk írni, azonban ez a kis ikon nem működik. A 'Dumaszektor'-nál minden szín illik a bloghoz, és a betűmérettel sincsenek gondok.
Értékelés: 5/5
A történet elvileg próbál a valós eseményekhez igazodni, nekem mégsem ez a benyomásom. Valahogy a szerepelők cselekvései nekem nem tűnnek életszerűnek. Főszereplőnk már az elején majdnem elkésik, pedig elvileg már rég elkészült és lassan haladt az idő, amíg várt. Aztán az is érdekes volt számomra, hogy várta a gólyatábort, de az utolsó pillanatba pakol és az útvonalat sem nézte meg. Na de akkor a főbb hibák: az elgépelésből nincs olyan sok, szóismétléssel is ritkán találkoztam. Nekem furcsa volt ez a három nap, mivel Nikivel a tanárok -vagy legalábbis Ádám-, túlságosan is haveri viszonyt alakított ki. Manapság a tanárok pont az ellentétére törekednek, hogy megmaradjon a tisztelet. Ráadásul nem lehet eldönteni, hogy tegezi, vagy magázza a tanárt; hol tanár úr, hol Ádám, aki nem mellesleg nekem elég perverznek tűnik.
Bocsánat, muszáj azt a három pillanatot megemlítenem, amikor csak értetlenül néztem.
- "...mire vége a sport részlegnek a fiúk megnyerik a meccset..." - Nos igen, ha két fiú csapat játszik egymás ellen, valószínű, hogy fiúk fognak nyerni.
- Más lányok is vannak ott, szám szerint talán hetet említett Nina a történetben, mégis mindig azt írta, hogy Nikit engedik előre, mert ő az egyetlen lány.
- És akkor a kedvencem! "Jaj, nem szabad volt téged oda felengedni!" Itt volt az a pillanat, amikor hangosan felröhögtem és csak annyit kérdeztem a telefontól: Bocs, mi van?
Sajnálom, Nina, de egy pocsék nap után ezek a kis apró dolgok feldobták az estém! Tudom, nem szép ezt írni, de ha egyszer így volt? Na akkor tovább! A kettes pontra visszatérve: Az volt a történetben, hogy mindenhol első, mögötte még Viktor el is esett. Mégis mikor lejöttek a kötélpályáról Niki azt állította, ő volt az utolsó. És én is voltam már kalandparkba, nem hagyhatják az ott dolgozók, hogy az oda tévedő magának állítsa be a hevedert, azt mindig egy úgymond szakember csinálja, mert ő tudja mennyire kell beállítani! De ezen kívül kisebb nyelvtani hibákat is találni benne, vagy épp eltérünk a valóságtól. Este hatkor sosincs melegebb, mint egy órával előtte! Ha egy szópárt akarsz használni, akkor ne hagyjuk el az egyik párját! Olyan nincs, hogy 'elröhögjük', csak olyan, hogy elröhögjük magunkat. Nina drága, amikor evésről beszélünk, kár kiemelni, hogy miből hány darabot eszünk, mert ez senkit nem érdekel. És akkor egy kis említés erről a kivételezésről. Én önvédelmet tanulok suliban, és azt tapasztalom, hogy pontosan azért fognak minket keményebben, mert lányok vagyunk! Mert egy olyan helyen akarjuk megállni a helyünket, ami inkább fiúknak való. De lehet, hogy ez csak nálunk van így... Mindenesetre, ha van kedved, mindenképp nézz be az oldalra!
Értékelés: 10/5
Miért pont ez? Mert sokat gondolkoztam, hogy melyik lenne a megfelelő szám ehhez a bloghoz, végül pedig ez mellett döntöttem.
Interjú Nina Laaksonennel
Olvastam, hogy te is abban a helyzetben vagy, mint a főszereplő. A történet eseményei mennyire térnek el a te életedben lejátszódóakkal?
"Nem annyira fognak eltérni, persze, kicsit valamelyik rész jobban ki lesz színezve mint a valóságban, de azért próbálok hű maradni ahhoz, amit átélek. Szerencsére sok esemény történik, így nem kell annyira azon agyalnom, hogy esetleg nem lesz miről írnom."
A szereplők mennyire hasonlítanak az osztálytársaidra, tanáraidra?
"A tanárok azok szinte 100%-ban, a stílusuk, a külsejük meg minden, a diákoknál már nem annyira ez a helyzet, de azért ott is próbálom hozni a valóságot. Sajnos mivel két csoportra vagyunk bontva így a csapat másik felét nem ismerem még annyira, így ott több eltérés lesz, mint aminek lennie kellene, viszont ahogy a táborban megismertem őket kialakult egy kép róluk."
Mióta írsz? Van más blogod? Ha igen, mi a címük?
"Huh, ez nehéz kérdés. Azt hiszem, hogy az első blogom 2014 októberében nyitottam, annak a címe SilverForest, egy Kimi Räikkönen fanfiction, van egy személyes jellegű blogom, ahol inkább a rajzaimmal foglalkozom (Érdekességek életemről), és van még egy, ahol társíróként tevékenykedem, ami egy tanár-diák kapcsolatról szól, a Vágyak és valóság."
Köszönöm a válaszokat,
xo Peetagey Smile
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése